A tigris (Panthera tigris), a világ legnagyobb nagymacskája számos művészt megihletett, könyvekben, filmeken, képzőművészeti alkotásokon, használati tárgyakon szerepel. Méretben csak a jégkorszaki amerikai oroszlán és a smilodon, a kardfogú tigrisek egyike előzte meg. A szumátrai tigrisek a legkisebbek, a legnagyobb példányok pedig a szibériai tigris hímjei közül kerülnek ki. Egy-egy állat súlya háromszáz kilogrammnál is több lehet, hosszuk pedig meghaladhatja a három métert. A tigrisek éjszakai életet élnek, a legtöbb macskafélével ellentétben szeretik a vizet és jól úsznak; visszahúzható karmaiknak köszönhetően kiválóan másznak fára. A hímeknek és a nőstényeknek is van saját vadászterületük, míg az anyák huzamosabb ideig a kölykeikkel maradnak, a hímek magányos vadászok.

Földünk egyik legveszedelmesebb ragadozójának mára minden – még fellelhető – alfaja a veszélyeztetett fajok közé került. A 20. század elején vadon élő százezer tigrisből a 2000-es évekre mindössze négyezer maradt, a vadasparkokban és a rezervátumokban tízezer körül volt a számuk. A két legnagyobb probléma az élőhelyek számának csökkenése és az orvvadászat. Az utóbbi terjedésében nemcsak az játszott szerepet, hogy a háziállatok védelmében üldözték a tigriseket, hanem az is, hogy a tradicionális keleti gyógyítás során az állatok szerveit, testrészeit felhasználják. Indiában és Kínában pedig a húsa ínyencségnek számított.

A Magyar Néprajzi Múzeum felhívására 2019 óta zajlik a „Nem a tigris!” elnevezésű online múzeumi gyűjtőkampány Frazon Zsófia etnográfus szervezésében, melynek célja 999 műtárgy, műalkotás összegyűjtése egy nyitott archívum számára. „A tigris a múzeumban, az tigris a múzeumban, és nem a tigris” kifejezés a mindennapi világ és a múzeumi világ közötti különbségre hívja fel a figyelmet, amit „meg kell mutatni és megérteni, nem pedig elrejteni”. Az idézet Kenneth Hudson (1916-1999) angol újságíró és muzeológustól, az ipari régészet fogalmának és módszerének megalkotójától származik.

Az elmúlt évtizedekben az Ázsiában élő tigrisek élőhelye tizenhárom országra korlátozódott (Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Oroszország, Thaiföld és Vietnám), de ahogy telt az idő, közülük sajnálatos módon Laoszban, Kambodzsában és Vietnámban már nem szaporodnak, eltűntek a vadon élő tigrisek. 2010-ben mindössze háromezer-kétszáz egyedről tudtak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az addigi erőfeszítések ellenére is egyre csökken a vadon élő tigrisek száma. Ebben az évben a fenti országok képviselői Szentpéterváron gyűltek össze a Nemzetközi Tigris Fórumon (International Tiger Forum), hogy lépéseket tegyenek az állatok megmentésének érdekében. Célul tűzték ki, hogy 2022-re, a Tigris évére megduplázódjon a vadon élő tigrisek száma. Itt jelölték ki július 29-ét a tigrisek világnapjának (Global Tiger Day).

A kormányok és más szervezetek által indított kezdeményezésekhez a WWF (World Wide Fund for Nature) a TX2 programmal csatlakozott. A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely kilencvenhat országban tevékenykedik, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt. „A TX2 széles tájakon működik, stratégiai, hosszú távú megközelítéssel ösztönzi a határokon átnyúló együttműködést, amely növeli a védelmet ott, ahol a tigrisek jelenleg tartózkodnak. A helyi közösségeket vezetőként és partnerként bevonja a természetvédelembe, fenntartja és helyreállítja a vadon élő állatok folyosóit. Fellendíti a területek közötti összeköttetést.” A program lebonyolításához kiemelt fontosságú volt az egyedek számának pontos ismerete.

Bhutánban 2015-ben tartották az első, országos méretű tigrisszámlálást, melyet teljes egészében helyi civilek végeztek, és százhárom egyedet regisztráltak. Nepálban 2009-ben a bengáli tigrisek száma százhuszonegy példány volt. 2021-ben, mielőtt decemberben újraszámlálták volna őket, már kétszázharmincöt példány szerepelt a hivatalos adatokban. 2020. november 13-án és 21-én a Red Panda Network állatvédő szervezet egyik kamerája 3165 méteres magasságban rögzítette egy bengáli tigris megjelenését. A kamerákat eredetileg a Kancsendzönga területén élő tíz vörös panda megfigyelésére helyezték ki. A 2004-ben Bangladesben szabadon élő négyszáznegyven tigrisből 2015-re mindössze százhat maradt, számuk 2019-re száztizennégy egyedre gyarapodott. 1947-ben Indiában mintegy negyvenezer tigris élt. A többi országhoz hasonlóan itt is a 2000-es évek jelentették a mélypontot, amikor ezernégyszáz egyedről tudtak. Indiának – úgy tűnik – Bhutánhoz hasonlóan sikerült megvalósítani a kitűzött célt, hiszen a nagymacskák száma már 2018-ban közel háromezer volt.

Az indokínai tigris – mely a bengáli és a szibériai nagymacskáknál kisebb termetű – nagyrészt Thaiföld és Mianmar területén él. 2016-ban már több szaporodóképes populációt tartottak nyilván, és egy évvel később körülbelül kétszázhúsz tigrisről tudtak. Bár Malajziában 2003-ban létrejött a Malajziai Tigrisvédelmi Szövetség (Malaysian Conservation Alliancefor Tigers – MYCAT), és 2008-ra kidolgozták a Nemzeti Tigrisvédelmi Cselekvési Tervet (National Tiger ConservationAction Plan – NTCAP), 2015-ben már csak mintegy háromszáz egyedre becsülték a vadon élő, ott honos maláj tigrisek számát.

Indonéziában szumátrai tigrisek élnek, mintegy négyszáz példány, melyet az orvvadászat veszélyeztet. Kínában, ahol a hagyományok is megnehezítik a helyzetet, a százat sem éri el a vadon élő tigrisek száma, megmentésük érdekében rendeletet hoztak. Oroszország a szibériai tigrisek otthona, számuk 2021-ben hatszáz körül lehetett. Az elmúlt tél hatalmas havazást hozott. Félő volt, hogy a tigrisek és az ország távol-keleti részén élő más, vadon élő állatok nem jutnak elég táplálékhoz.

A tigrisek védelmében részt vevő országok a tervek szerint a mai napon közzéteszik az országaikban jelenleg élők tigrisek számát. Bízzunk abban, hogy erőfeszítéseik sikerrel jártak, illetve újabb intézkedéseket is hoznak, melyek következtében a gyönyörű nagymacskák és utódaik tovább gazdagítják Földünk egyre nagyobb veszélyben lévő élővilágát.

Bogár Erika

Forrás: ng.24.hu, tigers.panda.org, worldwildlife.org, origo.hu, nepszava.hu, index.hu, nepszava.hu, napi.hu, origo.hu, hvg.hu, hu.wikipedia.org, neprajz.hu, neprajz.hu, hu.wikipedia.org, hirado.hu, schutters.eu, origo.hu, wwf.hu, ecolounge.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.