Gebhard von Helfenstein salzburgi érsek (1010 körül-1088) építtette 1077-ben (lakótorony, egy kis templom és egy kis lakóépület) román stílusban, de a későbbiek során többször megerősítették és növelték. A harangtornyot, a trombitatornyot, a gyógynövénytornyot, a fogolytornyot és egy bástyát II. Burkhard von Weißpriach (1420/23-1466) emeltette 1462-ben. Utódja, Bernhard von Rohr (1421-1487) 1479-től megmagasíttatta a régi gyűrűfalat, és megépült az úgynevezett kígyójárat is, amely kelet felé védett. III. Johann Beckenschlager (1428-1489) a főépületet négyemeletessé alakította, és elkészíttette a fegyvertárat és a magtárat.

Leonard von Keutschach (1442-1519) 1495-1519 között tovább bővíttette az erődítményt (ciszterna, tornyok, pékség, kapuk, Höllenpforte, Kuchlturm), ekkor kapta késő gótikus formáját. Matthäus Lang von Wellenburg (1468-1540) nevéhez köthető a Reisszug elnevezésű drótkötélpályás lift ötlete (1515), hogy a vár felső udvarai is elérhetőek legyenek (áruszállítás). Az elképzelés meg is valósult, továbbfejlesztett változata most is megvan, ez ma a világ legrégebben működő siklója.

A harmincéves háború (1618-1648) alatt Paris von Lodron (1586-1653) megerősítette az egész város védelmi rendszerét, köztük a várét is, amihez új létesítmények is készültek: a lőporraktárak, a kapuk őrhelyei, valamint a hatalmas Hasengraben-bástyák. A jelenlegi külső bástyákat a 16. században kezdték el építeni elővigyázatosságból a török inváziótól való félelem miatt, és a 17. században fejezték be (Kuenburg Bastei, 1681).

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A Hohensalzburg építésének története

Ostrom alá csak az 1525-ös német parasztfelkelés alatt került az építmény, de nem sikerült bevenniük, és komoly károk sem keletkeztek benne. A napóleoni háborúk sem okoztak nagy gondokat, hiszen a franciák harc nélkül foglalták el a várat 1800-ban, mikor Hieronymus von Colloredo (1732-1812) elmenekült. Az 1849-es tűzvész után felújításra volt szükség. 1861-ig az épületet kaszárnyának, raktárnak és börtönnek használták, majd renoválták, s már 1892-ben idegenforgalmi látványosságként működött. Azóta is Európa egyik legjobb állapotú várkastélyaként látogatható, s egész évben különböző rendezvényeknek ad otthont.

A 250 méter hosszú és 150 méter széles várat hatalmas függönyfalak veszik körül. Az építménynek több szárnya és udvara is van. A mindenkori érsek lakosztálya az úgynevezett Hoher Stockban található. Ez az épületkomplexum legrégebbi része, melyet többször is átépítettek. Ma már Dél-Németország és Ausztria gótikus művészetének legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozik. A legpompásabb szobája az Aranykamra csodálatos cserépkályhájával, lenyűgöző gótikus fafaragványaival és a falak mentén elhelyezkedő, szőlővel, lombokkal és állatokkal díszített padokkal, a legmeghittebb pedig a szintén gyönyörűséges háló, de rendelkezik két pinceszinttel is. A harmadik emeleti helyiségeket elsősorban reprezentatív célokra és ünnepi alkalmakkor használták. Itt helyezkedik el a gazdagon díszített Aranyterem is, melynek létrejötte Leonhard érsek nevéhez fűződik. A mennyezet – melyet egy 17 m hosszú, címerekkel ékesített gerenda tart – kazettás, mindegyik kazettát arany gombok díszítik, amelyek az ég csillagait jelképezik. Franz Anton von Harrach (1665-1727) építtette meg az ebédlőt és újította fel a Schlangengangot.

A Kuchlturm egy nagyméretű, több mint 200 csöves aerofonnak, a Salzburger Stiernek ad otthont. Ezt, a világ legrégebbi mechanikus orgonáját is Leonhard építette 1502-ben, és Rochus Egedacher (1714-1785) újította fel 1753-ban. A Szent Györgynek szentelt kápolna létrejötte is ennek az érseknek köszönhető. Figyelemre méltó a templom homlokzatán látható díszes márvány Keutschacher emlékmű, melyet 1515-ben a jelentős késő gótikus szobrász, Hans Valkenauer (1448-1518 után) tervezett.

Évente több mint egymillióan látogatják Hohensalzburgot. A külső erődítmények idegenvezető nélkül is megtekinthetők, a túra belső részéhez (kínzókamra, feszítőtorony, Salzburger Stier stb.) pedig tárlatvezetés áll rendelkezésre audio guide-okkal. Az emeleti belső terek (fejedelmi kamarák, múzeumok) önállóan is felkereshetők. Az egyébként zárt helyiségek – mint a pékség, a borospince, a Kuenburg-bástya vagy a négyszögletű gát – viszont csak különleges túrákon láthatók.

tmoni

Fotógaléria: Hohensalzburg vára

32 kép

 

Forrás: magyar, angol és német Wikipédia, a vár honlapja, Histouring, Free Walking Tours Salzburg, Exploring Castles, TripSavvy, Stadt-Salzburg.at, kozelestavol.hu, Visit-Salzburg.net

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép; 29. kép; 30. kép; 31. kép; 32. kép.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók a következő linkeken találhatók a feltöltők megnevezésével: 1. videó; 2. videó.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló