A török időktől a három részre szakadt ország területén folyamatosan jelen lévő cigányság a háborúk, majd a Rákóczi-szabadságharc után került az uralkodók látóterébe. A felvilágosult abszolutista Mária Terézia volt az, aki a magyar ügyeket intéző Helytartótanácson keresztül rendeletekkel szabályozta volna a kérdést. 1758-ban lehetővé tette, hogy a földbirtokosok területükre romákat telepítsenek le, és állandó lakóhelyeket építsenek nekik. Három évvel később egy jóval részletesebb rendeletben írják elő a kóborlók összeírását és letelepítését. Ugyanakkor eltiltják a cigányokat a lótartástól is, a kupeckedést és a vándorlást megakadályozandó. Földművelés céljából természetesen lehetett lovuk. A cigányok nem kaphatnak passzust, útlevelet sem már, és arra is kitérnek a rendeletek, hogy a cigány gyerekek nem járhatnak mezítelenül. Rendelkeztek arról is, hogy a vajda szava helyett ezentúl a falu bírájának kötelesek engedelmeskedni. Még a cigány elnevezést is betiltották, helyette az újmagyart, vagy az újparasztot kellett használni.

Mária Terézia királyné (1717-1780) képmása (Piarista Múzeum CC BY-NC-ND)

1773-ban egy újabb rendeletcsomag az előző paragrafusok mellett kifejezetten tiltja már a dögevést is, akit ezen kapnak, egy hónapot böjtölhet a börtönben, kenyéren és vízen. A falvakat, amelyek szélén volt kijelölve a romák számára terület, csak a kovácsok és a zenészek hagyhatják el ezentúl, természetesen munka céljából. A gyerekeket 2 és 12 év között helyi gazdákhoz kell adni munkára, hogy megtanulják a szántás-vetést és az állattartást. A plébánosokat is kötelezik, hogy külön hitoktatást tartsanak a letelepedetteknek. Végül betiltják a birodalomban a cigány nyelv használatát, a romáknak azon a nyelven kell beszélniük, ahol éppen élnek. Ez utóbbi rendelkezést II. József is megerősítette.

József Károly főherceg, a cigányok nagy barátja (Wiener Bilder 1905, PDM)

Hogy aztán egy másik Habsburg, a Rómer Flóris által is nevelt József főherceg (1833-1905) 1888-ban cigány nyelvtant jelentessen meg, majd pedig 1200 szót tartalmazó cigány szótárt. Állítólag még ifjúként, a hadseregben tanulta meg katonatársától a nyelvet. Az Alcsúton és a Margitszigeten élő főrend maga is telepített le cigányokat birtokain, és sokat dolgozott a népcsoport jólétének előmozdításán. Talán ezért is nevezték a kortársai kicsit gúnyosan „cigánykirálynak” a főherceget.

Címlapkép: Valamikor a 19. század végén (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

A cikksorozat korábbi részei:
I. rész: Vándorlók, vándorok
II. rész: A vándorkereskedők
III. rész: Szódás, fagylaltos, meszes, dinnyés
IV. rész: Kik is voltak azok a kupecek?
V. rész: A vándorcigányok