Az ír fővárosban található The Hugh Lane Gallery mostani épülete 1763-ban készült el Charlemont House néven, a tégla homlokzatú kastély az O’Connell Street északi végén áll, a Parnell téren. A nagyközönség előtt 1933-ban vált látogathatóvá a Sir Hugh Lane műgyűjtő által 1908-ban alapított, a világ első ismert nyilvános modern művészeti galéria múzeumaként. 2004-ben újjáépítés miatt bezárták, majd 2006 tavaszán nyitották meg újra. Felavatását egy roppant látványos szabadtéri kiállítással ünnepelték meg: Barry Flanagan, a világ egyik legjelentősebb kortárs figurális szobrászművésze 9 óriási nyulat, valamint egy elefánt és puma installációt alkotott, amelyek az O’Connell hídról indulva az O’Connell Street középső szakaszán és a Parnell téren keresztül egészen a galéria előcsarnokáig haladtak.

A bronznyulak magassága 3 métertől 9 méterig terjedt, és egyenként több tonnát nyomtak. A sziklán gondolkodó nyúl mellett látható volt például egy elefánt és egy puma valószínűtlen párosa csakúgy, mint egy harangon átugró nyúl, egy hátsó lábain álló nyúl, mancsaiban dobtányérral és ütővel, vagy éppen egy artista páros nyúl. Barbara Dawson, a galéria igazgatója és a kiállítás kurátora akkor elmondta, hogy ez az első ilyen jellegű kiállítás egy éves rendezvénysorozatban, amely a művészetet az utcára viszi. „Barry munkája monumentális és mégis vicces. Ikonikus és mégis tiszteletlen, és úgy gondolom, hogy ez igazán illik Dublin kortárs szellemiségéhez. Mintha Platón találkozna Walt Disney-vel.” A szobrászművész monumentális bronzművei korábban szerepeltek már például a New York-i Park Avenue-n és a párizsi Champs Elysées-n is, a dublini street art-kiállítást 2004 szeptemberéig láthatták a járókelők az O’Connel Streeten.

Barry Flanagan 1941-ben született az észak-walesi Prestatynban. 1957 és 1958 között építészetet tanult a Birminghami Művészeti és Kézműves Főiskolán, majd szobrászatot 1964 és 1966 között a londoni Saint Martin’s School of Art intézményében. 1967 és 1971 között itt, valamint a Central School of Art and Designon is tanított. Leginkább nyulakat és más állatokat ábrázoló bronzszobrairól volt ismert. Ő képviselte Nagy-Britanniát az 1982-es Velencei Biennálén. 1991-ben beválasztották a Királyi Akadémia tagjai közé, és elnyerte az OBE kitüntetést (a Brit Birodalom Rendje, tiszt fokozat). Megkapta az ír állampolgárságot is, Dublinban és Londonban élt és dolgozott. 2009. augusztus 31-én halt meg motoros neuronbetegségben. A The Irish Museum of Modern Art 2011-ben könyvet adott ki róla (Robin Marchesi: Barry Flanagan: Poet of the Building Site), Peter Bach pedig életrajzi filmet készített 2012-ben The Man Who Sculpted Hares: Barry Flanagan, a Life címmel.

Szilvási Krisztián

Forrás: hu.pinterest.com, excellentstreetimages.com, en.wikipedia.org, imma.ie, irishtimes.com

A kép a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)
9. rész: Hugo Lomas (Sfhir): The Golden Legend (Guarda, Portugália)
10. rész: Gillie and Marc: Dogman and Rabbitwoman with Coffee (London, Anglia)
11. rész: Karabo Poppy Moletsane: Soweto Towers (Soweto, Dél-Afrika)
12. rész: Pacita Abad: Alkaff Bridge (Szingapúr)
13. rész: Odeith: Carlos Paredes és Amália Rodrigues (Amadora, Portugália)