A korabeli társadalomban nem szabad figyelmen kívül hagyni a bűnözők azon új módszereit, melyeket főként a rohamos elektronikai fejlődés határoz meg. Ennek apropóján is érdemes szemügyre venni Peter James újonnan magyarra fordított könyvét; a Halál első látásra egy nagyon aktuális társadalmi problémával foglalkozik: az online társkereső fórumok negatív oldalára hívja fel a figyelmet, miközben azt az igazságszolgáltatást is szemlélteti, mely legtöbb esetben – a törvények betartására hivatkozva – nem vagy csak nagyon nehezen tud fellépni a bűnözők ellen.

A könyv a szerkezeti felépítését tekintve összetett; a szerző több perspektívával oldja meg a valószerűség ábrázolhatóságát, s így az olvasó feszültsége már az első mondatoktól kezdve folyamatosan növekszik. Egy detektívregénynek megfelelően az első oldalakból csupán az áldozatokról szerzünk tudomást: egy társkereső oldal felhasználóit sorra tévesztik meg ellopott személyiséggel regisztrált férfiak és nők. Általában az ötvenes-hatvanas éveikben járó embereket ejtenek át, súlyos anyagi gondokra hivatkozva képesek több millió fontot is kicsalni a szerelembe eső személyektől. A nyomozás ugyan még csak a fosztogatásokkal indul, az ellopott összegek egyre csak nőnek, és több gyilkossági ügy is összefüggésbe kerül az egész megoldásra váró rejtéllyel.

A regény kilép a krimik szülőanyjától örökölt hagyományok teremtette keretek közül, nem egy Auguste Dupin-szerű nyomozóval van dolgunk; egy összehangolt akció során több ország bűnüldöző szervei törekednek arra, hogy börtönbe juttassák a tolvajokat. A Roy Grace által irányított nyomozás mellett több mellékszálat is találunk, ezek között a legfontosabbat a Tooth nevű szereplő nézőpontjából követjük.

A regény túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egy kimerítő tartalomismertetővel átszőtt recenzióra vállalkozzunk, s a krimi-történetek egyébként is épp attól válnak fantasztikussá, amit az olvasónak magának kell felfedeznie. Az olvasatok viszont valószínűleg hasonlítanak abban, ami a megoldást is kínálja: ahhoz, hogy végigkövessük a regény cselekményét, és a nyomozókkal együtt derítsük ki a bűntényeket, kénytelenek vagyunk lejegyezni minden helyszínt és nevet, azaz egy térképszerű nyomozás aktív tagjává válunk. Peter James viszont ezt a folyamatot is megbontja, hol sikeresen, hol pedig sikertelenül: a rengeteg információ többszörös megismétlése bár egyfajta megerősítésre utal, mégis általuk vontatottabbá válik egy-egy rész.

A detektív műfaj a szórakoztató irodalom kategóriájába sorolandó, viszont érdemes figyelembe venni az olvasó és a szöveg között kialakuló szoros viszonyt. Peter James regénye is egy folyamatos pszichológiai játékot játszik – s az aktualitása révén nemcsak szórakoztat, hanem egy fontos közösségi dilemmára hívja fel a figyelmünket. Az utóbbi években sok irodalmi mű és film épül fel e téma köré, s talán a leghasonlóbb A Tinder-csaló című dokumentumfilm, mely a korabeli problémát emberek saját tapasztalataival és élmények sorozatával tárja a nagyvilág elé. Az egyik legfontosabb útmutató: légy óvatos!

Ilyés Krisztinka
Forrás: olvasoterem.com