Salamon fia Simon tehát királyi jóváhagyással egy lakótornyot épített a Sió mocsarába, hogy a követ honnan és hogyan hozatta ide, azt nem lehet tudni. Ez a négyszög alaprajzú, legalább háromszintes torony lett a vár alapja, amit aztán 1324-ben Károly Róbert Henc fia Jánosnak, budai várnagyának adományozott annak tántoríthatatlan hűségéért. Jánostól 1347-ben került aztán a torony az időközben naggyá növő Lackfi családhoz, és éppen Lackfi István erdélyi vajda tulajdonában volt, mikor a nagyurat Zsigmond két gátlástalan támogatója, Cillei Simon és Garai Miklós Körösre csalta, és ott a királyi menlevél ellenére lekaszabolta. Így lett aztán a királyra visszaszálló vár Kanizsai János esztergomi érseké, aki ugyan kétszer is a király ellen szervezkedett, de a későbbiekben német-római császárrá lett uralkodó mégis megbízott benne. (Kanizsai még a konstanzi zsinaton is megjelent ura mellett 1417-ben, aztán egy évvel később, közel 70 évesen visszaadta lelkét a Teremtőjének.)

A hajdani lakótorony utóda (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Kanizsai János pedig az ifjú Ozorai Pipót tette meg Simontornya várnagyának, aki aztán Sárvárért és 1500 forintért cserében meg is szerezte magának az erősséget. Ami özvegye révén aztán Ozorával együtt a Garaiak tulajdonába került, a család kihalása után pedig Mátyás király lett benne az úr. De előbb még 1444-ben Farkas László budai bíró is zálogba vette. Az ő nevéhez fűződnek az első komolyabb építkezések, 400 aranyat költött a vár megerősítésére. Aztán visszavették tőle a Garaiak, Mátyás pedig szeretett feleségének, Beatrixnak adományozta Simontornyát is. 1500-ban kerül aztán a vár Ulászló jóvoltából gergelylaki Buzlay Mózes birtokába, aki jeles diplomata volt. Ő építtette a vár reneszánsz loggiáját, és egyes vélekedések szerint újrarakatta a központi lakótornyot is. Ez az időszak volt Simontornya fénykora, majd Mohács és a török megjelenése elhozta a hanyatlást. A Buzlayak kihalásával I. (Zápolya) János királyunk 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmesternek adta Simontornyát, természetesen a hozzá tartozó vagy tucat faluval együtt, vitézségéért.

Reneszánsz részletek (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

De nem volt hosszú Pöstyéni uram öröme, hiszen Buda eleste után a Duna mellett előrenyomuló, terjeszkedő töröknek nagyon útjában volt a vár. Így 1545 novemberében Mehmed budai pasa el is foglalta, Ozorával együtt. És benne is ült a török (120-170 fős őrséggel) egészen 1686-ig, amikor Bádeni Lajos kanyarodott erre, és rövid ostrommal visszavette azt. A birtokot és a várat aztán a Styrum-Limburg família vette meg, néhány évig laktak is benne, majd kastélyuk felépítése után raktárrá alacsonyították. 1704-ben aztán a kurucoké lett, de Heister még ez évben visszafoglalta. Tőle Bottyán János vette el 1705-ben, és tartották is a víg kurucok 1709-ig. Itt raboskodott közben kivégzése előtt Bezerédi brigadéros, aztán 1717-ig a császár katonái ültek benne, majd visszakapták a Styrum-Limburgok. Kihalásuk után az Esterházyaké lett, de voltak itt birtokban a mindig csak a „dúsgazdag” jelzővel illetett Sina bankárok is. Végül 1930-ban a Wimpffen grófoktól a zirci ciszterek vették meg, aztán egy bőrgyár raktáraként is használták.

A vár linómetszeten (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Helyreállításához végül 1960-ban kezdtek hozzá, így állapotán most már biztos lehetne mit javítani.

Címlapkép: Simontornya falai (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu