A 719-ben létrehozott bencés apátsági bibliotéka a világ egyik legfontosabb történelmi könyvtára, hiszen ez az egyetlen kora középkori gyűjtemény, mely napjainkig viszonylag érintetlenül fennmaradt, így nem csoda, ha a világörökség részének nyilvánították. Értékes állománya feltárja az európai kultúra fejlődését.

Magát a kolostort St. Gallus ír szerzetes (550 körül-640) alapította kb. 612-ben, s már ekkor nagy szerepe volt a könyveknek. 719-ben azonban Otmar von St. Gallen (689 körül-759) apát bencés császári apátsággá bővítette, mely már a 8. század közepétől saját scriptoriummal rendelkezett. Ennél fogva évről évre nőtt a kéziratok száma. A 860-as években már 426 címet tartalmazott a főkönyvtár katalógusa. Iskolai és egyházi könyvtár is működött, valamint az egyes szerzetesek könyvgyűjteményei. Sajnálatos módon a 926-os magyar invázió és a 937-es tűzvész következtében számos kézirat elveszett, de a nagyobb veszteségeket megelőzték, mert a legértékesebb kincseket Reichenau szigetén biztonságba helyezték. A történelem folyamán mindig sikerült megmenteni a gyűjteményt, még az 1529 körüli reformáció zűrzavara sem okozott nagyobb károkat, sőt Pius apát alatt (1630-1674) saját nyomdát is indítottak. A legjelentősebb veszteséget az 1712-es toggenburgi háború okozta, ugyanis a zürichi és berni csapatok elfoglalták a kolostort, és számos kéziratot, valamint nyomtatványt elvittek. Ezeket csak 2006-ban kapták vissza, a St. Gallen Globe (a földet és az eget ábrázolja ugyanazon a gömbön, a 16. századból származik) másolata is ekkor került a gyűjteménybe, míg az eredeti a zürichi Nemzeti Múzeumban található.

Az első bibliotékát a kolostor nyugati szárnyában alakították ki 1553-ban, de Svájc legszebb barokk könyvtárterme 1758 és 1767 között épült Cölestin II. Gugger von Staudach (1701-1767) és Beda Angehrn (1725-1796) apátok vezetésével. Az építkezésben részt vett Peter Thumb (1681-1766) rokokó építőmester, Johann Georg Gigl (1710 -1765) vakoló és testvére, Matthias Gigl (stukkók), Joseph Wannenmacher (1722-1780) sváb barokk festő és freskóművész, valamint Gabriel Loser kolostortestvér és csapata (famunkák). Az oszlopokkal szegélyezett portál felett görög felirat látható, mely kb. annyit jelent: Lélekpatika. Maga a bibliotéka ötöblös pillércsarnok, a közepén galériával. Polcok és ablakfülkék váltakoznak, a pillérek díszes korinthoszi oszlopokkal vannak megerősítve. A könyveket rácsos könyvespolcokon helyezték el. A padló fenyőfából készült, melynek díszítését négy nagy diófa csillag és csodálatos indaszerű hurkok adják – emiatt a belépés csak filcpapucsban lehetséges. A lenyűgöző fa bútorzat a kolostor saját asztalosműhelyében készült. A stukkós, boltíves mennyezetet gyönyörűséges képek borítják, melyek a könyvtári feladatokat, a négy első ökumenikus zsinatot ábrázolják (Nicaea, 325; Konstantinápoly, 381; Ephesus, 431 és Chalcedon, 451), valamint a tudományos munkát mutatják be. Az építőmesterek festményei a galériaszinten találhatók. A karzat déli oldalán van egy vasajtó, mely az egykor megközelíthetetlen kéziratos szekrényhez vezet, melyben a kolostori műhely remekművei láthatók.

A könyvtár 170.000 kötetes állományában 2100 darab 1100 előtt létrejött kézirat, 1650 ősnyomtatvány és 1500-1520 között készült antikva található, többek között Gallus legrégebbi fennmaradt életrajzának, a Vita Vetustissimának a töredéke, amely a 9. század közepe előtt készült, vagy Szent Benedek regulája (Sangallensis kódex, 914), a Folchart Zsoltár (872-883 között), az Arany Zsoltár (9. sz.) és a Tuotilo von St. Gallen (850 körül-913 v. 915) elefántcsont tábláival ellátott Gospel Longum (kb. 894). De ott van még az egyik legrégebbi könyvtári kézirat, a Codex Sangallensis (912), a legrégebbi német könyv, az Abrogans (Codex Sangallensis, 911), valamint a Nibelungen-Handschrift B (1260 körül) is – ez utóbbi a közép-felnémet eposz legrégebbi létező példánya. Itt őrzik a kolostor tervét, melyet 819 és 826 között alkottak meg, s ez Európa legrégebbi fennmaradt épületterve. Az állomány 1900 után készült darabjai kölcsönözhetők, de helyben a nyomtatott könyvritkaságok is használhatók. A kéziratokat és az ősnyomtatványokat viszont csak kivételes esetekben lehet megtekinteni az olvasóteremben. Annak érdekében, hogy ezek is mindenki számára hozzáférhetők legyenek, 2002 óta folyik a kódexek digitalizálása, melyeket egy digitális könyvtárban tesznek közzé. A könyvtár 210 folyóiratra fizet elő, és évente 8-900 dokumentummal gyarapodik.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Az intézmény egyszerre működik műemlékkönyvtárként, mindenki előtt nyitva álló közkönyvtárként és szakkönyvtárként (középkori történelem és segédtudományai). Svájc legöregebb és a világ legjelentősebb kolostorkönyvtára belépti díj ellenében megtekinthető, ahol tárlókban láthatók a legkiemeltebb kincsek. Évente több mint 130.000 látogató él is ezzel a lehetőséggel.

tmoni

Fotógaléria: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára

19 kép

 

Forrás: a könyvtár honlapja, Wikipedia (német, angol), Zala megyei hírportál, Arbetstourist, Katholischer Konfessionsteil des Kantons St. Gallen, bodenseetouren.de, UNESCO World Heritage Centre

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár