De ne siessünk ennyire előre, mert Dombó várának azért voltak szép napjai is. 1310-ben, első említésekor Kőszegi Henrik fiának, Jánosnak a birtokában volt a hely, ahol már vár állott. Nyékkel együtt ezt a várat adta oda 1326-ban Károly Róbert Csák Péternek és Istvánnak azok bakonyi és vértesi váraiért, birtokaiért. Nem volt valami fényes csere, de a nagyhatalmú nagybácsi, Máté már nem élt ott fenn, Trencsén várában, nem tudta megvédeni a Csák nemzetség érdekeit. Talán ezért is vették fel aztán Csák Péter utódai a Dombai nevet, és a família felvirágzott, gyarapodott és országos tekintélyt is szerzett. Ott vannak a Dombaiak kézjegyei, pecsétjei jelentős okleveleken, 1445-ben Dombai Pál már jelen van abban a követségben, amely Mátyás későbbi nagy ellenfelével, Habsburg Frigyessel tárgyal Bécsben. Pál 1460-ban a tolnai főispánságot is megkapja a fiatal, csőrében gyűrűt tartó hollós címerrel rendelkező uralkodótól. Aztán királyi lovászmester is lesz majd, szintén Pál nevezetű fia pedig már II. Ulászlót szolgálja.

Werbőczy István kézírása (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár PDM)

Ifjabb Dombai Pál fia, János pedig Mohács után Szapolyai mellé áll, akitől tolnai főispáni címet is kap. De ez már a török előrenyomulásának időszaka, vészterhes idők járnak, harcban áll az ország. Dombai János pedig talán ezért is fiú utód nélkül hal meg 1536-ban. Leányát, Annát és a vele járó birtokrészt (leánynegyed) pedig Werbőczy István kezeli, mert ő Anna nagyapja. Werbőczy gyámsága után fia, Imre kerül itt is birtokba. De nem sokáig, mert Mehmed budai pasa 1545 tavaszán Pécsről elindítja csapatait a maradék magyar Tolna ellen. Ekkor esik el Simontornya, Ozora, Döbörköz, Tamási és Dáró vára is, de Dombóhoz már csak novemberre érnek oda az ostromlók. Ezért aztán a vár csak egy év múlva lesz a töröké, Kászim pécsi bég ostromolja majd tatár segédcsapatokkal. Kapitánya, Gere Benedek a feltételezések szerint 100-150 katonának parancsolt, így aztán szabad elvonulás fejében meg is adta magát.

Korabeli metszeten (varlexikon.hu)

Dombón pedig beköszöntöttek a török idők, és oszmán kézen is maradt a vár egészen Buda visszavívásáig. (Igaz, 1599-ben azért volt néhány hónapig magyar zászló is rajta, mikor Pálffy Miklós és cimborája, Schwarzenberg Adolf tábornok visszafoglalta.) Egy 1692-es leírás szerint aztán már erősen romos volt a vár, amelynek hatalmas kapubástyája alatt háromosztatú bejárata is volt. Előtte pedig híd állt a várárok felett, és mindezt a maradék bástyákkal, falakkal együtt a levegőbe repítették 1702-ben, Lipót császár parancsára. Ekkor már az Esterházyak voltak itt is a birokosok, de ők nem tartottak igényt a pusztuló erősségre.

Életkép a dombóvári Tüzépről (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Így lett hát a környékbeliek kőbányája, Tüzép telepe a vár romja, és jó forgalma is volt a helynek, mert mára már csak egy oszlopszerű falrész maradt Dombó várából mutatóba.

Címlapkép: Ennyi maradt belőle (varlexikon.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu