Bizony, Tinódi Lantos Sebestyén, miután „gazdáját”, Török Bálintot a szultán csapdába csalta és a Héttoronyba zárta, 1542-ben elhagyta a birtokközpontot, Szigetvárt, és Dáró várába költözött. Ami akkor Werbőczi Imre tulajdonában volt, akinek még az atyja, a Hármaskönyv híres szerzője kapta azt II. Lajos királytól szolgálataiért. A mindig pénzszűkében lévő Lajos pedig azért is tehette ezt az adományt, mert a vár és a hozzá tartozó birtokok tulajdonosa, Dárói Majos Mihály magtalan maradt, azaz fiú örökös nélkül távozott az árnyékvilágból. Így aztán a törvény szerint a királyra szálltak vissza birtokai, ez esetben II. Lajosnak még a lányrészt sem kellett kiadnia, hiszen Dárói Majos Mihály gyermektelenül halt meg valamikor 1524 körül. (Werbőczy 1517-től királyi személynök, tehát az uralkodót helyettesítő bíró volt a Királyi Kúrián, de diplomáciai feladatokat is kapott Lajostól. Megjárta Nürnberget, Velencét, Rómát, hogy a török ellen segítséget szerezzen, de nem járt sikerrel.)

Dombóváron régóta csak a település nevében van ott a vár (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Dáró várát viszont Engel Pál szerint az 1273 és 1308 között élő Dárói Salamon leszármazottai építették fel. Miklós nevű unokája lett a Dárói Majos család megalapítója, ők építették kőből, téglából a várat, aztán szépen gyarapodott tovább a família a 15. század első felében. A Tolna megyei Levéltári Füzetekben, 1996-ban megjelent tanulmány szerint 12 falu határában voltak birtokaik: Szederjes, Tekeres, Atala, Enyed, Uga, Egyházaszaka, Középzaka, Kápolnászaka, Vásárhely, Almás, Ecsény és Ábrahám. Kovács Péter dolgozata amúgy fennmaradt periratokon alapul, például 1447-ben Zichy Benedek perelte a családot, mert nem adták ki neki anyja, Dárói Majos Borbála örökrészét. A per még 1464-ben is zajlott, pontosabban ekkor függesztették fel, mert Dárói Majos Mihály, az alperes éppen Mátyás török elleni hadjáratában vitézkedett. Aztán talán az ő fia lesz az, aki gyermektelenül távozik az árnyékvilágból, így II. Lajos megjutalmazhatja birtokaival tehetséges személynökét. (Aki egyébként a török által megszállt Budán mint a keresztények bírája fejezi be vélhetően méreg által az életét.)

Tanulmány Werbőczy velencei utazásáról (Országgyűlési Könyvtár PDM)

Dáró várát tehát 1516-ban született fia, Werbőczy Imre bírja, amíg aztán Ahmed pasa 1544-es hadjáratában, Dombó várával együtt el nem foglalja azt. Imre, aki tolnai főispán is volt, életét a török elleni harcnak szentelte, 1548-ban halt meg, szintén utód nélkül. Így aztán Ferdinánd Bécsből intézkedve a török által már elfoglalt Dárót Nagy Imre alnádornak adja. Itt pedig lezárul a vár írott története is, mert a jelenleg rendelkezésre álló források többé sohasem említik. Hogy aztán a török döntött úgy, hogy nincs szüksége az erősségre, és rombolta ezért le azt, vagy valamilyen természeti csapás, tűzvész vetett véget a történetnek, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy némi XIII. és XV. század közötti cseréptörmelék és kályhacsempe mellett nemrég egy ezüst pecsétgyűrű is előkerült a hajdani vár területén.

Címlapkép: Nem sok minden maradt belőle (varvadasz.bloglap.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu