A kályhákkal álmodó mester, Fruhmann Antal (1. rész)

Várostörténeti puzzle 155. rész – Vargáné Blága Borbála írása

fruhmann-antal

Fruhmann Ferenc Antal Ede (1909-1986) harmadik generációs győri kályhás a szakmája szerelmese volt. Ha egy impresszionista festő (aki az ábrázolt személyt gyakran a kedvelt ruháiban, a szeretett tárgyaival örökítette meg) portrét készített volna a „kályhás” Tóni bácsiról, akkor agyagpettyes munkáskötényben, samottal teli vödrével és mázas kályhacsempékkel megrakott kis kézikocsijával festette volna meg, ahogy húzza magát után, miközben kályhát építeni vagy javítani indul.

Ilyen festmény ugyan nem készült, viszont 1978-ban Kálmán Ferenc (1946-1996) alkotott egy fekete-fehér kisfilmet Fruhmann Ferenc munkásságáról Diafónia címmel, amely az Országos Néprajzi Amatőrfilm Szemlén harmadik helyezést ért el.

A film egy pillanatát kiragadva, a kissé távoli képen látható a mester, amint maga után húzva a kocsiját, épp munkába indul.

fruhmann-antal

Fruhmann Antal több évtizedes életművére visszatekintve a legjelentősebb tevékenységének az antik cserépkályha-gyűjtemény létrehozását tartják a szakemberek, amellyel kultúrtörténeti értékeket mentett meg. A második világháborút követően egykori patinás házak újjáépítése során számos helyen megváltak a cserépkályháktól. A győri kályhás mester a lebontott, régi időkből származó, gyönyörű iparművészeti remekeket felkutatta, megvásárolta, gondos, szakszerű munkával összeállította őket, majd odaajándékozta városunk múzeumának.

1982-ben Czigány Jenő készített róla egy 12 perces filmet Régi kályhák öreg mestere címmel, itt látható, amint a múzeum pincéjében felépít egy régi cserépkályhát.

fruhmann-antal

A győri városi múzeum hangulatos, boltíves pincéjében 1966-ban Fruhmann Antal kályhás mester kitartó, szorgalmas munkája, Uzsoki András tervei és Némethy Endre szakmai útmutatásai alapján létrejöhetett egy antik cserépkályha-gyűjteményt bemutató kiállítás, majd – Fruhmann Antal hagyatékának és különböző anyagi támogatásoknak, pályázatnak köszönhetően – évtizedekkel később, 2008-ban az országosan is egyedülálló győri kályhamúzeum a Fruhmann-házban.

fruhmann-antal

Tóni bácsi a győri Fruhmann kályhás-dinasztia utolsó képviselője volt.

fruhmann-antal

Kályhás elődök

A családi legendárium szerint egyik felmenője, Frumann (Fruhmann) Antal fazekas és kályhás rakta le az ipar alapjait, aki 1732-ben indult Sopronba a szászországi Drassmarktból. Az eddig fellelt dokumentumokban ennek nem találtam nyomát. Levéltári iratok szerint dédapja, Frumann (Fruhmann) Ferenc szabómester volt. Trettler (Trethler, Gutter) Máriát vette feleségül, házasságukból három, a felnőttkort is megélt gyermek származott: Jakab, Terézia és Antal.

Frumann Antal (I.) (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Lelt.: F. 2010.2.24.):

fruhmann-antal

Frumann (Fruman, Fruhmann) Antal (I.) 1838-ban született a Sopron vármegyei Derecskén (Draßmarkt), november 7-én keresztelték meg (az anyakönyvbe szüleit Franciscus Fruhmannt zsellér, Maria Guttert jobbágy családból származóként jegyezték be). A család az 1800-as évek második felében költözött a később Győrrel egyesült Sziget községbe, Antal ekkor már kitanult fazekas volt. A kályhásmesterség ebben az időben még a fazekassághoz tartozott. A Fazekaslegények Könyvének tanúsága szerint „Fruman Antal Soprony megyei születés” 1860. szeptember 16-án íratott be a győri legények közé. A kályhás cégét 1866-ban hívta életre. Első felesége, Kovács Julianna 1867. augusztus 1-jén hunyt el tuberkulózisban, két gyermeket hagyott hátra, egy újszülött kisfiút, Antalt (aki egy év múlva „athropia”-ban meghalt) és a 2 éves Kornéliát. Fruhmann Antal 1867. november 3-án nőül vette a német anyanyelvű Kasztner Juliannát (a házassági anyakönyvben F. Antal mint fazekas, apja itt már mint szabómester szerepel). A fiatal pár a szigeti 76. (a későbbi Kígyó utca 9.) számú házban élt. Hat gyermekük született, közülük hárman érték meg a felnőttkort: Gizella, Mária Franciska (később Irmaként használta a nevét) és Antal. A család sajátjaként nevelte fel még egykori segédjük, Misler Kálmán árván maradt fiát, Kornélt is.

Egyetlen életben maradt fiúgyermekük, Frumann (Fruhmann) Antal (II.) 1873. november 28-án született Szigetben.

Frumann Antal (II.) (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Lelt.: F. 2010.2.28.):

fruhmann-antal

Tizenhét évesen beállt segédnek apja műhelyébe. Kályhás segédi minőségben rövid ideig Budapesten Grübel Károly fazekasnál, majd a székesfehérvári kályhásnál, Weisz Jánosnál, utána Mischler Kornél váci kályhásnál szerzett további tapasztalatokat. 1892 júliusában Antal hazatért, és édesapja szigeti műhelyében dolgozott, akitől elsajátította a kályhás szakma minden csínját-bínját.

1902. augusztus 15-én id. Fruhmann Antal meghalt, az üzlet özvegyi jogon felesége nevén működött tovább, de az ipart fia működtette.

Dunántúli Hírlap, 1902. augusztus 31.:

fruhmann-antal

Fruhmann Antal (II.) 1903. január 18-án nőül vette Schramm Mária Paulina óvónőt, a hétgyermekes Schramm Ede legidősebb lányát.

fruhmann-antal

A fiatal pár különköltözött, a nádorvárosi Lóvonat (ma Honvéd) utca 9. szám alatt éltek. Egyetlen fiuk, Fruhmann Ferenc Antal Ede (III., Tóni bácsi) 1909. április 12-én született meg. A Ferenc nevet apai dédapja, az Antalt édesapja, az Ede nevet pedig anyai nagyapja után kapta.

A keresztelő után három hónappal szomorú esemény következett, 1909. július 10-én Fruhmann Antal (II.) 64 éves édesanyja is elhunyt, és a vállalkozás teljesen rá maradt.

Győri Friss Újság, 1909. augusztus 28.:

fruhmann-antal

Két kályha és egy gipsz sablon:

fruhmann-antal

Az önálló iparengedélyét 1910 márciusában szerezte meg. Ő már a fazekasságot elhagyva, csak kályhásmesterként dolgozott. A szülei utáni örökségből, felesége hozományából és 1800 korona kölcsönből családjával 1911 tavaszán megvásárolta a belvárosi Schwarzenberg (ma Kiss János) utca 9. számú telket és ingatlant, és még ebben az évben építési engedélyt kért és kapott egy műhely és agyagégető kemence építésére.

Emlékkönyv (Győr, 1913, hirdetés):

fruhmann-antal

Győrszigetben a Fruhmann-család Kígyó utca 9. számú otthonát 1914-ben a néhány éve Tolnay (Tolnai) Árpád sütőmesterhez férjhez ment Irma húgáék vették meg.

Győri Hírlap, 1914. március 25.:

fruhmann-antal

A Fruhmann-műhely munkái nemcsak Győr környékén, hanem a Dunántúl és az ország más részein is jól ismertek voltak. Ám az előző évek nagy beruházásai (ház vásárlás, műhely- és égetőkemence építés), illetve a családfő bevonulása az első világháborúba megrendítette az anyagi helyzetüket.

A Fruhmann-család 1915 szeptemberében (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény 3/222):

fruhmann-antal

Az elemi után, 1920 és 1923 között ifjabb Fruhmann Antal a Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolába járt, ahol Bobik Imre volt az osztályfőnöke. (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény Lelt.: F 2010.2.70)

fruhmann-antal

A szünidőkben lelkesen tevékenykedett együtt apjával, boldogan beletanult a családi szakmába, és 12-14 éves korára önállóan is képes volt ellátni a feladatokat. Inaskodott apja mellett, majd tanoncvizsgát tett.

Ekkoriban a helyi ipartestülethez tartozó győri kályhások a szakma elsajátításához előbb tanoncnak álltak, majd aki segéd akart lenni, három év tanulás után levizsgázott. A segéd ezután egy mester mellett működött, és három év gyakorlati idő elteltével mestervizsgát tehetett. Sikeres vizsga után kiválthatta az iparengedélyt. Fruhmann F. Antal (III.) ezt a ranglétrán haladást a családi vállalkozás keretein belül élhette meg.

A Győri ipartestület XV. tanoncmunka-kiállítása:

fruhmann-antal

A Fruhmann-család az 1920-as években (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Lelt.: F 2010.2.2):

fruhmann-antal

Édesapja 1926-ban megbetegedett, nem tudta folytatni szakmáját, fia segédként vitte az üzletet. Fruhmann Antal (II.) lelkileg nehezen viselte, hogy nem képes már dolgozni, többször panaszkodott ismerőseinek: „Nem élet ez így, ha nem tudok dolgozni, ezt nem bírom soká…” Két esztendő múlva, 1928. június 23-án meghalt (öngyilkos lett).

Dunántúli Hírlap, 1928. június 29.:

fruhmann-antal

Fruhmann Antal (II.) sírhelye a győrszigeti temetőben (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Lelt.: F 2010.2.75):

fruhmann-antal

Fruhmann Ferenc Antal Ede (III.) apja halála miatt – a segédidő után hivatalosan előírt egyéves várakozási idő alól mentesítve – alig húszévesen megkapta az iparigazolványt, átvette a Schwarzenberg (ma Kis János) utca és Rákóczi utca sarkán álló házat és üzletet, bár ez utóbbi hivatalosan egy rövid ideig még édesanyja nevén szerepelt. (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Lelt: 2010.47.121)

fruhmann-antal

Fiatalon, egy-két évvel édesapja halála előtt (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény. Lelt: F. 2010.2.11.):

fruhmann-antal

Családfenntartó és az ipart önállóan működtető munkásságát a cikk 2. részben ismertetem. Szó lesz a kézműves keretek között termelő Fruhmann-műhely működéséről (megrendelők, alkalmazottak, eszközök, értékesítés), a kályhás mesterség érdekességeiről, az utódnevelési munkájáról és nem utolsósorban a ritkaságszámba menő győri kályhamúzeum létesítését megalapozó tevékenységéről.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom és levéltári forrás:
Barcsay Hedvig: Régi kályhák mestere. Győr, [1983]. Gépirat
G. Pap Katalin: Győr utcanevei. Győr, 2006.
Cserey Éva: A győri Xántus János Múzeum cserépkályhái. In: Arrabona 9. Győr, 1967. p. 179-193.
Gábor Gina: Induljunk el a kályhától. In: Fejér Megyei Hírlap, 60. évf. 20. sz. (2015. jan. 24.), p. 11.
IB [Imre Béla]: Búcsú a kályhástól. In: Kisalföld, 43. évf. 20. sz. (1987. jan. 24.), p. 3.
„Az otthon melege” cserépkályha-történeti kiállítás információs pultjának szöveganyaga. Győr, 2008.
Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről II. In: Arrabona 26-30. Győr: Xantus Múzeum, 1991. p. 143-171.
Tanai Péter: A Fruhmann család története. Fruhmann Antal (I., II., III., IV.)
Gyászjelentések (Frumann Antal [I.], [II.], Fruhmann Antalné Kasztner Julianna, Fruhmann Gizella, Hajnal József, Özv. Kafka Vencelné, Özv. Schramm Edéné Ebner Ilona)
Sopron vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, 1921-ben Ausztriához csatolt terület evangélikus és római katolikus anyakönyvei. Vámosderecske egyházi anyakönyvei. Levéltári jelzet: IV.B.435.b. (Soproni Levéltár)
dokument.pub
romer.hu
mult-kor.hu

A cikk a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Helytörténeti Gyűjteményéből származó iratokat, fotókat felhasználva készült, a képeket (1-3., 5-10., 12-21.) az intézmény hozzájárulásával adjuk közre. A 4. és 11. kép a szerző fotója.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.

2022.06.24