Berzsenyi Dániel írta Dukai Takács Juditnak, a művelt írónőnek, hogy nincs az jól, hogy a nőket szövésre-fonásra tartják alkalmasnak. Márpedig a költői, tudósi pálya sokáig elérhetetlennek tűnt a szebbik nem számára. Pedig a katonai történelembe már régen beírták a nevüket, elég Rozgonyi Cicellére gondolni, aki Galambóc váránál magának Zsigmond királynak az életét is megmentette. Addig a magyar történelemben nem akadt példa arra, hogy egy falut adományként nő nevére adjanak.

Soós Tibor Keményebb, mint a gyémánt című könyvében királynék, írók, pszichológusok, színészek és primadonnák kaptak helyet. Olvashatunk II. (Vak) Béla feleségéről, Ilona királynéról, aki férje nélkülözhetetlen segítőtársának bizonyult; Piast Erzsébetről, Károly Róbert negyedik feleségéről; Nemes Nagy Ágnes költőről; Szabó Magdáról, akinek műveit negyvenhárom nyelvre fordították le. Az asszonyok a toll mellett az irodalmi szervezőmunkában is oroszlánrészt vállaltak, mint Török Sophie, aki nélkülözhetetlen segítőtársának bizonyult az irodalmi élet felpezsdítésében, a nyelvújítás sikerében.

Radnóti Miklós szerelme, Gyarmati Fanni is szerepet kapott az irodalomtörténetben mint férje örökségének ápolója, hű hitvestársa, aki legyűrte megcsalatását, mindenben a kedvében járt. Sajnos a költő „oly korban élt e földön”, amelyben osztályrésze a munkaszolgálat és a pusztulás lett. „Szabadság, szerelem” – vallotta Petőfi Sándor, aki az 1848-49-es szabadságharcban vesztette életét, felesége, Szendrey Júlia mint a nemzet özvegye viselte a közvélemény elítélését újabb házassága miatt.

Honthy Hanna, a nemzet primadonnája A csárdáskirálynővel alapozta meg hírnevét, ekkor vált az operett meghatározó szórakoztató zenei műfajjá. A művészvilág mellett női divatdiktátorok, pszichológiai szakember is a könyv tartalmát gazdagítja: Rotschild Klára a női szíveket hódította meg tervezéseivel, Polcz Alain pedig a Tűzoltó utcában rendelt, művészterápiája az újítás erejével hatott. 

Bőséges anyagot kapunk a felsorolt művészek életkörülményeiről, akik gazdag vagy szegény családok sarjaiként látták meg a világot, képet alkothatunk a családi légköreikről, házasságaikról, válásaikról, megcsalásaikról. Brunszvik Teréznek például kútba esett házassági szándéka is szerepet játszott abban, hogy a nevelés felé fordult figyelme, megalapozta a magyar óvodai rendszert, de a nőnevelésben is úttörő szerepet játszott. Kossuth Zsuzsanna erejét a szabadságharc sebesültjei ápolásának szentelte.

Továbbá olvashatunk arról is, hogy az aktuális rendszer hogyan fogadta a könyvben szereplőket, és hogyan változott hozzáállásuk. Soós Tibor munkáját tanulmányozva a róluk olvasókban megerősödhet a munkásságuk iránti elismerés.

Csiszár Antal