A program Takács Miklós bemutatásával kezdődött, akiről megtudtuk, hogy pedagógus, magyartanár, de komoly „könyves” múlttal rendelkezik: az Apáczai Kiadónál tankönyvíróként, lektorként és forgalmazóként dolgozott, majd a Nemzeti Értékek Kiadó alkalmazásában állt.

Győr várossá válásának 750. jubileumán két kötet terve formálódott meg: az egyikben Győr hitéletének, a másikban az itt élő nemzetiségeknek a történetét kívánta áttekinteni. Nagy, de örömteli munka eredményeképpen mindkét könyv megszületett. A most bemutatandó kötettel a célja egyrészt az volt, hogy a városunkban békésen együtt élő nációk története révén mintát adjon; másrészt, hogy bemutassa a kettős identitású lét sajátosságait.

Hogy miképpen született meg a könyv? A szerkesztők előbb „gyöngyhalászok módjára” megkeresték azokat, akiket felkérhettek szerzőtársnak, és azokat, akiket interjúalanynak. Kutakodtak a város múzeumaiban, könyvtárában és levéltáraiban. Dokumentumokat és képanyagot gyűjtöttek, fotósokkal konzultáltak, tipográfiai terveket mérlegeltek, megküzdöttek a COVID okozta logisztikai nehézségekkel. Végül megszületett egy olvasmányos és egyben dekoratív kiadvány, ami sok újdonsággal szolgálhat az olvasóknak.

A kötet lapjain bemutatkoznak azok a nemzetiségek, amelyeknek képviselői nélkül a mai Győr nem lenne az, ami. Az itt élő, idegen ajkú katonák, iparosok, muzsikusok, tudósok, pedagógusok, kereskedők, gyárosok, kertészek munkája nélkül a török időkben porig égett település nem tudott volna új erőre kapni, újra felvirágozni. Az akkor élt ősök utódai ma is itt élnek, s egyes nemzetiségek száma a huszadik század történései miatt még meg is növekedett (pl. a lengyeleké). A kötetben nyolc nemzetiség mutatkozik be. A könyv hasábjain hosszabban olvashatnak a népes cigány és német kisebbségről. Emellett az itt élő lengyel, örmény és orosz közösség történetéről is informálódhatnak. Nem maradtak ki a kötetből a horvátok, rácok és bolgárok sem, dacára annak, hogy számuk mára erősen megcsappant. Sokan közülük visszaköltöztek az anyaországukba, mások asszimilálódtak.

A múltba tekintés mellett a kötetben a nemzetiségek által létrehozott civil szervezetekkel, az általuk szervezett nagyobb rendezvényekkel, kezdeményezésekkel, közösségeik kiemelkedő alakjaival kapcsolatosan tájékozódhatnak. Ezen írások bepillantást engednek az egyes nemzetiségek mai életébe is. A kötetnek talán a legérdekesebb részét a napjainkban Győrben élő, kisebbségi mivoltukat felvállaló személyiségekkel készített interjúk adják. Így olvashatnak például Győr cigány vajdájáról, Lakatos Gyula Berciről; Ferenczi Tamás festőművészről; Németh Csaba hegedűművészről; Hontiné Szakmári Alexandráról, a Jan Sobieski Lengyel Kulturális Egyesület elnökéről; Benkovich Ferenc atyáról; Tatjana Viktorovnáról (alias Németh Vilmosnéról), a győri Magyar-Orosz Egyesület vezetőjéről.

Takács Miklós elhivatott lokálpatrióta. Alighogy befejezte ezt a kötetet, új ötletet dédelget. A közeljövőben Győr kultúrájáról szeretne egy könyvet megjelentetni. A kötetet ketten írnák Bihari Zoltánnal, ki-ki a saját szemüvegén át venné számba városunk értékeit.

Berente Erika
Fotók: Vas Balázs