Az 1973-as születésű szerző munkáinak műfaji- és témafelölelése egészen rendkívülien színes: történelem, zene, fantasy, sport, szociográfiai igényű és mélységű korszakábrázolás – nem véletlen, hogy a beszélgetőtárs, dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató mindent megelőzően azt firtatta, Benedek Szabolcs szépirodalmi munkásságának ívén hogyan, miért, miért így és miért most jutott el ahhoz, hogy reflektáljon jelenünk meghatározottságaira?

Mert bár az Ez nem Amerika sorai háromgenerációs (család)történetük, a cselekmény időfelölelése révén ugyancsak sűrűn tapossák a történelem sarkát, de Benedek Szabolcs úgy érezte, most érkezett el a pillanat, hogy igazán elmesélje, mit gondol a mai világról, annak mibenlétéről. Ha csak szűken vesszük, egész életünk bizonytalanná vált jelenkori történéseinkkel, erre próbált reagálni ezzel a kötettel. A regény címére első, „természetes” megjelenése után a későbbiekben már szándékosan játszott rá Benedek Szabolcs, így vált egyfajta kulcsmondattá. Az akkori (70-es évekbeli) Amerika ugyanis totális ellenpontja volt a magyar lét(színvonal) milyenségének, attitűdjének, megvalósulásának.

„Hol a határ kicsi és nagy bűn, megbocsátható megalkuvás és elvtelen alkalmazkodás, emberi élet és puszta túlélés között?” – szól a fülszöveg. A történeten végigvonuló „korszakok” (akár politika, akár járvány… stb.) mindegyike végső soron arról szól, hogy az állandó küzdelemmel a fennmaradásért mindenki megpróbál valamilyen módon túlélni, és valahol mindenki el is jut egyfajta nyugvópontra. A kérdés csupán az, milyen áldozatok árán.

„Ez egy jó könyv” – zárta a kötetbemutatót dr. Horváth Sándor Domonkos, de Benedek Szabolcstól ugyan mi mást is várhatnánk.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs