Persze, hiszen nálunk jártak! – válaszolhatnám. Nálunk jártak, vidám hangú beszélgetés mentén tálalták a közvetlenségéről jól ismert költő friss és korábbi verseit, melyekből többet Molnár György gyakori partner a zene nyelvére „fordított le” és tolmácsolt. A beszélgetést Elek Ányos színész vezette.

Mondom „tálalták”, mert legalább olyan oldott és szórakoztató volt, mint egy baráti vacsorás est, s közben bepillanthattunk a költő irodalmi vegykonyhájába. A háromgyermekes családapa megmaradt gyermeklelkűnek, de a játékosság, a humor nem tévesztendő össze a komolytalansággal. Sőt, az irodalmi palettáról olyan magabiztosan válogat a műfajok és formák között, hogy az már elképesztő! A versekben éppen a sokféle megszólalási módot kedveli. Igaz, hogy azt szoktuk meg, hogy a költő melankolikus, szomorú, tragikus hangú, attitűdje meg szenvedős, sőt vérzivataros. Elmondása szerint Varró Dani is megpróbált szenvedni, mert úgy tanulta, hogy a jó vershez „pokoljárás” és „szívszerelem” kell, de a jó kedélyű ifjúnak ez sehogy nem akart sikerülni. Magyar-angol szakos hallgatóként szembesülhetett azzal, hogy a világirodalom bővelkedik másfajta beállítódásokban, másfajta alaphangulatú költeményekben. Az angol költészetben például külön műfaj a „light verse”, ezek könnyű, humoros, szatirikus versek, amelyeket nem néznek le, hanem ugyanúgy nagyra becsülnek, értékelik a paródiát, az iróniát. A franciák például a pajzán verseket és regényeket kedvelik és tartják sokra. Az iskolában főleg klasszikusokat olvasunk, pedig nagyot változott a világ, érdemes a kortársakra is odafigyelni. Hozzá kell tenni, hogy Petőfi ma már régiesnek tűnik, de a maga korában polgárpukkasztóan modern volt, és a nép vaskos nyelvén szólt, nem pedig Kazinczy finomkodó modorában, amin sokan fel is háborodtak.

Szellemes, sok nyelvtörőt tartalmaznak például a halandzsaversek, amelyet már Kosztolányi, Karinthy vagy Weöres Sándor is írt. Varró Dani nyíltan vállalja, hogy inkább tetszik neki egy frappáns, divatos, jól megírt rigmus, mint egy unalmas óda vagy eposz. A Szívdesszert című kötetében például SMS-verseket is közöl. Egyértelműen szereti feszegetni a határait, játszani a versformákkal, és kipróbálni újabbakat, szóval tágítani saját „játszóterét”.

Persze a legfontosabb az ihlet! Azt az életből meríti, olyan témákat dolgoz fel, melyeket mindenki ért, olyan nyelven, amelyen mindenki beszél. Az igazi sikert, ismertséget és elismertséget a Túl a Maszat-hegyen hozta meg a számára. Egyedi, izgalmas, néha komoly indulatokat keltő verseivel hívja fel magára a figyelmet. És persze egy csomó műfaj kipróbálásra vár még!

A recept már készen áll: elhelyezkedni kényelmesen egy kávéházi szegleten vagy másutt, meríteni egy egyszerű témát az életből, megfűszerezni humorral, hozzáadni az egyéniségből ízlés szerint, majd bravúrosan nyakon önteni egy versformával, és kész is!

SzaSzi
Fotók: Óbert Klára

Fotógaléria: Varró Dani zenés irodalmi estje

Óbert Klára fotói

7 kép