Művészcsaládban látta meg a napvilágot. Édesapja a 20. század egyik színészóriása, Ráday Imre volt, édesanyja, Ferda Erzsébet Magdolna pedig divatszalont vezetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőrként végzett, majd művészettörténészként is diplomát szerzett az ELTE-n.

Számtalan film fűződik a nevéhez, köztük gyerekkorunk egyik kedvence, a Csukás István regényéből készült Keménykalap és krumpliorr, valamint a Bánk bán és a Mi újság Pesten? című filmek. Rengeteg tévéjátékban, kabaréműsorban, képzőművészeti és dokumentumfilmen dolgozott.

1968-tól nyugdíjazásáig, 2010-ig tevékenykedett a Magyar Televízióban. Itt készítette a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédő tévésorozatát, amely közel harminc évig szerepelt műsoron. Rengeteg épület köszönheti neki megmaradását, apró részleteinek megmentését, felújítását.

Ráday Mihály az ELTE-n létrehozta az Eötvös Klubot, majd a Színművészetin a Club65 nevű zárt körű klubot. 1982-ben alapítója volt a Budapesti Városvédő Egyesületnek, 1986-ban pedig a Város- és Faluvédők Szövetségének. 1982-ben megszervezte a „városvédő fotózást”, és egy helytörténeti – társadalmi, önkéntes – munkát, melynek eredménye rengeteg archív fénykép és az „Adalékok...” könyvsorozat. Számos napilapban, folyóiratban jelentek meg a városvédelemmel kapcsolatos írásai, részt vett a Budapest című folyóirat újraindításában, és rendszeres szerzője volt az Interpress magazinnak is.

Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Szabadság híd, majd a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaik címer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékházzá, múzeummá alakítását. Szívügyének tekintette a megmaradt telefonfülkék, hagyományos hirdetőtáblák, postaládák megőrzését. Ráday Mihály kezdeményezésére építették újjá többek közt a Centrál kávéházat és a Gresham-palotát.

1990-1994 között az SZDSZ színeiben országgyűlési képviselő volt. Tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, számos „helyi értékvédelmi rendelet”, valamint a helyreállításokat támogató pályázati rendszer kidolgozásában vett részt.

Több örökségvédelemmel foglalkozó kiadvány szerzője: Városvédőbeszédek 1-2., Új városvédőbeszédek, Budapesti utcanevek: A-Z. (Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek). Megszállott szabadságharc-kutatóként Katona Tamással közösen írták Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei kötetet, melyből tévésorozat is készült.

Számos díjjal tüntették ki: Balázs Béla-díj (1979), Kossuth-díj (1996), Táncsics Mihály-díj (2005). 2009-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2021-ben Budapest díszpolgárává avatták.

Ráday Mihály hosszan tartó súlyos betegségben hunyt el 2021. július 16-án.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, budapestfolyoirat.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.