130 éve született Szabó Alajos festőművész, tanár

Bedő Mónika írása

szabo-alajos

A győri képzőművészeti élet jellegzetes alakja, Szabó Alajos festőművész, rajztanár Nagyszentjánoson született 1892. június 6-án. Szabó Rezső tanító és Mórocz Erzsébet gyermeke egyéves volt, amikor a család Győrbe költözött.

Gyermekkorát Újvárosban töltötte, ahol a Kossuth Lajos utcai Fehér Ló szállodában laktak. Később a Bálint Mihály utcába költöztek. Elemi és középiskolai tanulmányai után, 1906-ban a győri tanítóképzőbe iratkozott, ahol tanítói oklevelet szerzett. 1910-ben felvételt nyert az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rajztanár szakára, ahol 1914-ben diplomázott. Mesterei Révész Imre, Bosznay István, Bory Jenő voltak. Kortársai között Békéssy Leó, Elekfy-Kirchner Jenő, Kása Gábor nevét találjuk.

Diploma után Alsókubinban kapott állást, majd 1919-ben Győrbe került, alapító tagja lett az 1921-ben alakult II. számú Polgári Fiúiskolának (a mai Gárdonyi Géza Általános Iskola), ahol rajzot és testnevelést kezdett tanítani. Emellett vezette az iskola cserkészcsapatát is. A háború után a Gyárvárosi Általános Iskolában, majd a 400-as Ipari Szakmunkásképzőben tanított. 1974-ben megkapta a főiskola aranydiplomáját.

Pedagógiai munkája mellett aktívan részt vett Győr képzőművészeti életében. Alapító tagja volt a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulatnak, ahol több tisztséget is betöltött, 1938-tól jegyző, 1947-ig tiszteletbeli főtitkár. Tanfolyamokat irányított és ismeretterjesztő előadásokat tartott az egyesület szervezésében több művésszel együtt. Rendszeresen szerepelt a társulat tárlatain és más vidéken a győri alkotók műveiből rendezett kiállításokon.

Az 1929. december 18. és 27. között a Vármegyeházán rendezett Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat jubileumi kiállításán 7 képpel vett részt, a Napsütéses udvar, Margaréták, Dáliák, Szegény gyermek, Esti hangulat, Park részlet, Sarkantyú-köz címűekkel.

Hivatalból több portré megfestésére kapott megbízást. Szén és pasztellrajzai közül jó néhány a régi Győr hangulatát idézi. Festett csendéletet és tájképet egyaránt. Természetimádó ember lévén olajfestményeinek témáját is ebből a közegből vette. „Tájképei hangulatosak, színgazdagok, derűt, optimizmust, kiegyensúlyozottságot sugallnak” – írja róla Almási Tibor.

1931-1932-ben a polgári fiúiskola lépcsőfeljárójában Gárdonyit és a cserkészeket ábrázoló freskókat festette meg. 1943-ban Kaposváron, a Téli Tárlaton Parkrészlet című olajfestményével a Berzsenyi Társaság ezüstérmét nyerte el. 1946-ban rendezte az első önálló tárlatát a műtermében, ahol közel ötven művét mutatta be. 1962-ben retrospektív kiállítása nyílt a Győri Műcsarnokban, majd 1967-ben Psik Lajossal közösen állított ki.

szabo-alajos-napsuteses-udvar

Szabó Alajos 1975. január 30-án Győrben halt meg. A győri köztemető XXVI. parcellájában nyugszik. Halála után, 1976-ban emlékkiállítása nyílt a Győri Műcsarnokban, majd 1992-ben a Gárdonyi Géza Általános Iskola emlékezett rá kiállítással.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Pákovics Miklós: Ne búsulj, Bizi! In.: Kisalföld, 1974. nov. 30.
K.A.: Szabó Alajos emlékkiállítása. In. Kisalföld, 1976. nov. 23.
Almási Tibor: Szabó Alajos: 1892-1975. Győr, 1992.
A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat emlék katalógusa 1919-1929. Győr, Győri Hírlap, 1929.

A képek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményéből származnak: a címlapkép egy kisnyomtatványból, a festmény pedig egy képeslapról.

2022.06.06