Bizony, régi, szép, háromhajós, román stílusú templom és mellé építve egy négyszögletes kolostor állt Isten szolgáinak rendelkezésére Kapornakon. Mégpedig Kadar nembeli György, az alapító révén, akinek fia magtalan volt, így a királyra, II. Gézára (1141-1162) szállt vissza a birtok. De a kolostor maradt akkor is, mikor Héder nembeli Wolfer fia, Benc kapta meg az itteni, nem a kolostorhoz tartozó földeket. Mégpedig németújvári birtokáért cserébe, ahol megint csak a bencéseknek volt amúgy rendházuk. 1237-ben aztán a kapornaki barátok összekaptak a veszprémi püspökkel, aki parancsolni akart felettük. Így az apát Rómába indult IX. Gergelyhez panaszra, a püspök pedig kiközösítette a kapornaki bencéseket, tüskéket szóratott a templom elé, hogy távol tartsa a barátoktól és miséiktől a híveket. A bölcs pápa pedig a zalavári és a tihanyi apátra bízta a vizsgálatot, és 1238-ban kis is békültek egymással a felek.

A kapornaki templom alaprajza – felül, balról a harmadik (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

1240-ben aztán hiteles hely is lett a klastrom, 1292-ből pedig már ismerjük is a pecsétjét. Aztán elmúlt egy erős évszázad, és Ferenc kapornaki apátot ott találjuk a konstanzi zsinaton, ahol 1415-ben mellesleg megégették Husz Jánost is. 1532-ben, augusztus 2-án, Bécs felé tartva Szulejmán elfoglalta és felégette Kapornakot is, de aztán a kis Kőszeg megállítja a törökök legnagyobb szultánját. 1537-ben Ferdinánd nevében Wilhelm von Pucheim foglalja el a települést, és az addigra már valamennyire megerődített klastromot, és tovább erősíti azt. 1544 után pedig már végvárrá is minősíti Kapornakot Bécs, ekkor még öt szerzetes is a katonákkal lakik a klastromban. 1567-ben ugyanakkor simán elfoglalta és le is rombolta részben a török, a könyvtárat és a hiteles hely okleveleit azonban sikerült Zalavárra menekíteni. Ekkor még négy bencés barát ott marad, majd 1571-ben ők is utasítást kapnak a költözésre. 1580-ban a kapitány, Egeraljai László jelentése szerint 70 gyalogos és 37 lovas szolgál Zalaváron és Kapornakon együttesen.

A Zala-menti várak egy korabeli térképen (varlexikon.hu)

Kanizsa eleste után még 30 német zsoldos is megérkezik az 50 magyar hajdú és ugyanennyi huszár mellé, erősítésnek. 1643-ban arról panaszkodnak a kapornakiak, hogy düledezik a vár kapuja, de ezt egy év után megjavítják. Sőt 25 gyalogos is érkezik további erősítésül, de az 1664-es, nagy török hadjárat során Kapornak sem kerülheti el a sorsát. Aztán a vasvári béke évében ismét magyar őrség ül benne. 1690, Kanizsa visszafoglalása után feleslegessé válik a kapornaki végvár. 1703-ban meg is kezdődik a külső falak bontása, 1735-ben pedig a ferencesek veszik át a kolostort és a templomot. Mindkettőt át is építik, a templomot 1779-re barokkos, egyhajós istenházává alakítják. Rómer Flóris, mikor erre jár, a várnak már nyomát sem találja, aztán a ferencesek ideje is lejár Kapornakon, jön a szerzetesrendek feloszlatása, a szintén barokkossá átépített kolostorból pedig idővel idősotthon lesz, ahogyan ez a nyugati országrészben máshol is megtörtént már.

Címlapkép: A vár rekonstrukciós rajza (varlexikon.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu