„Minden más eszköznél előbbre valónak tűnt föl előttünk, hogy Tudományos Egyetem emeltessék, ahol a harcias nemzet lelkülete megszelídüljön és az egyházkormányzásra és az állam szolgálatára alkalmas emberek képeztessenek” – fogalmaz az alapítólevél, amely bölcsészeti és teológiai fakultással számolt, kilátásba helyezve a jogi és az orvosi kar felállítását is.

Az egyetemalapítás közvetlen előzménye az Oláh Miklós esztergomi érsek által 1566-ban létrehozott nagyszombati szeminárium átszervezése volt (1630/31), és szorosan összefüggött a jezsuita rend egyházpolitikai törekvéseivel. A reformáció 16. század eleji térnyerése, valamint az oszmán hódítás miatt a katolikus egyház saját megerősítésére koncentrált. Az ellenreformáció törekvéseihez kapcsolódott Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros tevékenysége. Korának egyik legfényesebb elméje volt, évekig tanult külföldön (csak harminchét évesen tért végleg haza), a skolasztikus eszmék mellett ismerte a kor vallási és politikai, kulturális és művészeti törekvéseit, sőt a protestáns tanokat is. Fontosnak tartotta, hogy idehaza magyar nyelven adja át tudását. Írásai, prédikációi teljesen új stílust teremtettek, hívek toborzására, a katolikus egyház megújulásának előrelendítésére leginkább a meggyőzés eszközét, retorikai képességeit használta.

Ennek szellemében hozott létre nevelő- és papképző intézeteket, így 1619-ben Nagyszombatban, majd 1623-ban a bécsi egyetem magyarországi hallgatói számára, amelynek megvalósítására és működtetésére 150 ezer forintos alapot létesített. Egy későbbi, 1630. november 22-én kelt, a királyhoz címzett levelében azt írja: „Oly nagy a szükség papokban, hogy ha még egyszer annyival rendelkeznénk, mint amennyivel bírunk, az sem lenne elég. Én ugyan telhetőleg számos ifjakat nevelek az egyházi pályára, de a szükség nagysága erőimet felülmúlja.” Nemcsak manapság, hanem akkoriban is minden az anyagiakon múlott. Ezt Pázmány is jól tudta, ezért mindenekelőtt az anyagi erőforrások előteremtéséről kellett gondoskodnia. A királytól a budafelhévizi prépostság jövedelmeit szerezte meg a célra (40 ezer forintot), de saját jövedelmeiből is jócskán áldozott (60 ezer forintot). Az anyagiakról szólva meg kell jegyezni, hogy a szintén Nagyszombatban létrehozott nemesi konviktus az egyházi értelmiség nevelésén túl a világi ifjúság nevelését is szolgálta. Pázmány további 100.000 magyar forint összeget hagyott alapítványként az egyetemen tanulók számára. Az ebből befolyó összegből ezer forintot a szegény sorsú diákok támogatására kellett fordítani.

A Ratio Studiorum és Pázmány Péter

Az anyagiakon túl a legfontosabb kérdés számára a megfelelő oktatási rend kialakítása volt. Nem lehetett kétsége, hogy erre a jezsuiták alaposan kidolgozott és bevált oktatási-nevelési rendszere a legalkalmasabb. Alapokmánya, a Ratio Studiorum (1599) Európa-szerte egységes, de a helyi körülményekhez is jól alkalmazkodó tantervet nyújtott. Nem volt ritka, hogy a protestáns vallásúak figyelmét, elismerését is kiváltotta.

Pázmány jezsuita mintájú egyetemet kívánt alapítani, amely a katolikus vallás terjesztése mellett – az alapítólevél szerint – a magyar nemzet méltóságát, az ország kultúráját is szolgálja, és amelyet az egyház szolgálatára készülők mellett világiak is látogathatnak. Pedagógiai alapelve volt az értelem gazdagítása mellett a vallásos jellem kialakítása. A tanítást a nagyszombati jezsuitákra bízta.

Az oktatás 1635. november 13-án kezdődött. A filozófiai kar először csak egyetlen logikatanárból állt, a hittudományit pedig csak a bölcsészeti kurzus után lehetett elkezdeni: 1638 őszén indult, de ezt Pázmány már nem érhette meg. 1667-ben jogi karral egészült ki az intézmény. 1769-ben pedig megalakult a negyedik, az orvosi fakultás, így vált teljes, klasszikus egyetemmé. A jezsuita rend feloszlatása után, az alapító eredeti szándékával is egyezően 1777-ben az egyetemet Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették, és itt nyert végleges elhelyezést.

Az egyetem himnusza itt hallgatható meg.

SzaSzi

Forrás: mnl.gov.hu, alumni.elte.hu, arcanum.com, mult-kor.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép.