A kitüntetést évente ítélik oda egy kiemelkedő munkát végző könyvtári dolgozónak vagy nyugdíjasnak, aki pályája során folyamatosan kiváló szakmai teljesítményt nyújt vagy nyújtott. Emberi, munkatársi vagy vezetői magatartása példamutató, munkáját élethivatásnak tekinti, és hosszú ideje a megyében szolgálja az olvasóközönséget.

Orbánné dr. Horváth Márta eredetileg zenei pályára készült, de az élete másként alakult. Tanárként kezdett el dolgozni, munka mellett szerezte meg a pedagógus képesítést. 1964-1968 között Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar és ének-zenei szakon tanult, 1975-ben a budapesti ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát kapott, majd ezt követően doktori címet szerzett.

1978-ban alapító igazgatója lett a szabadhegyi Konini úti Általános Iskolának (ma Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Gimnázium). Az itt eltöltött 5 év alatt fejlődésnek indította az iskolát, az iskola könyvtárosával, Homor Tivadarral együttműködve megalapozta az intézmény iskolai könyvtárának színvonalas működését.

1989-ben a Győri Városi Könyvtár igazgatója lett. 1991-ben könyvtárosi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Igazgatóként új vezetési stílust hozott a könyvtár életébe, igazi menedzserévé vált az intézménynek. Alapvető szerkezeti változásokat kezdeményezett a könyvtárban, ekkor jött létre a tájékoztató szolgálat, elkülönülve az olvasószolgálaton belül. Az olvasót helyezte a középpontba, a könyvtár szolgáltatás-központú intézménnyé vált vezetése alatt. Támogatta új ötletek megvalósítását, ekkor indult el többek között például a Barokk Győr művelődéstörténeti verseny felnőttek és középiskolások számára. 1993-ig igazgatta a könyvtárat, ezt követően tájékoztató könyvtárosként dolgozott ugyanitt. A helyismereti gyűjtemény alakítása és gondozása különösen fontos volt számára. 2006-ban főkönyvtárosként vonult nyugdíjba.

A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének aktív tagja több évtizede. 1994-ben alapító tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének, éveken keresztül a szervezet vezetőségében is dolgozott. Munkáját 2007-ben a helyismereti szervezet Kertész Gyula-díjjal ismerte el.

Elkötelezett helyismereti kutató. Győrben és a város környékén megszámlálhatatlan helytörténeti előadással járult hozzá az új kutatási eredmények közzétételéhez; népszerűsítéséhez diákok és nyugdíjasok körében, ismeretterjesztő előadásokon és konferenciákon egyaránt. Éveken keresztül részt vett az Arrabona Évszázadai várostörténeti vetélkedősorozat és a Lengyel Alfréd Honismereti Verseny megvalósításában, lebonyolításában.

Könyvtárosi pályáját számos publikáció is fémjelzi. Több bibliográfiát készített helyi témákban, szerkesztőként közreműködött helyi kiadványok megszületésében; foglalkozott Gyárváros és a győri gyáripar történetével. A győri helyismereti kutatómunka egyik alapműve, a Győri emlékművek, emléktáblák győri kislexikona című könyve először 2001-ben jelent meg (innen letölthető). A kötet legújabb kiadása – Galambos Krisztinával együttműködve, Szabó Béla fotóival kiegészítve – 2021-ben került ki a nyomdából Győri képeskönyv: emlékművek, köztéri képzőművészeti alkotások, táblák címmel.

Bár már évek óta nyugdíjas, mégis aktívan dolgozik, és fáradhatatlanul kutatja Győr történetét továbbra is. Kiemelkedő tudása, valamint szakértelme, elkötelezettsége, a város helyismereti kutatása területén végzett munkája, példaértékű könyvtárossá tette őt városunkban és megyénkben. Munkájával több mint harminc éve szolgálja a város könyvtárügyét.

Gratulálunk az elismeréshez! Jó egészséget, kutatókedvet, új témákat és minél több friss publikációt kívánunk!

Fotók: Berente Erika, Pozsgai Krisztina