Az ókori görögök tavasszal fejezték ki tiszteletüket az istenek anyja, Rhea, és vele együtt minden édesanya felé. A modern kori kezdeményezés az Egyesült Államokból ered, ahol 1872-ben Bostonban Julia Ward Howe, amerikai pacifista írónő kiáltványában felhívást intézett a nők felé, hogy egyesüljenek a világ békéjéért. Howe sajnos nem járt sikerrel, de inspirálta Anna Jarvist, aki megalapította a modern Anyák napját 36 évvel később.

„Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,

nagy meleg virágágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,

benned kaptam első
fészkemet,
szívem a szíveddel
lüktetett,

én s nem -én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egy.”

Weöres Sándor: Anyámnak (részlet)

„Még nem különült el a létezőktől,
csak egy sajátja: a tekintete.
Méregeti az eleven világot:
van minden, de nincs semminek neve.”

Szabó T. Anna: Az anyaságról (részlet)

„Tartom, szorítom, körbeölelem,
hogy maradjon velem,
hogy a holdfehér tej megszínesedve
áradjon szét a lüktető erekbe,
élő, fogható földi teste
otthonra leljen kívülem. (…)
Forróság áramlik belőlem.
Én elfogyhatok már. De ő nem.”

Szabó T. Anna: Az anyaságról (részlet)

„Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.”

Dsida Jenő: Hálaadás (részlet)

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér munkatársai Anyák napja közeledtével összeállítottak néhány ajánlólistát. Válogatásukban anyaságról és gyermeknevelésről szóló szakirodalmi könyvek, szépirodalom és gyermekkönyvek, filmek és zeneművek egyaránt megtalálhatók.

Művészanyukák sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik az anyaság mellett alkotó művészként is értéket teremtenek. Az interjúk során beszélgetünk szülői tapasztalatokról, nehézségekről, megoldásokról és arról, mi mindent adhat az anyaság a művészet és az egész élet területén. Legutóbb Szabó T. Annával beszélgettünk.

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia, epa.oszk.hu, szabotanna.com, szepi.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.