A Közép-Európában valaha épített legkiválóbb rokokó épületek egyike a Délnyugat-Németországban található wiblingeni kolostor. A könyvtárterem pedig egészen lenyűgöző geometrikus márványpadlójával, csillogó porcelán és arany szobraival, finom kék és rózsaszín márványoszlopaival, bonyolult intarziával díszített ajtóival, a galériát jelző, hullámzó kék márványkorlátjával, valamint drámai mennyezetfreskójával. Még akkor is, ha csak a padló és a plafon valódi, mert egyébként a világ egyik legrészletesebb és legmeggyőzőbb tere ez a trompe-lʼoeil néven ismert illúziós stílusban.

Az apátság egy nagy, rózsaszín épület Ulm közelében, melyet 1093-ban alapított gróf Hartmann von Kirchberg (1078-1145) és gróf Otto von Kirchberg. A fekete-erdői Szent Blasien kolostor bencés szerzetesei valószínűleg magukkal hozták az istentisztelethez szükséges könyveket, amikor ide érkeztek. Más köteteik is voltak, hiszen számukra a lelki írások olvasása az élet sarokköve volt, és ma is az. De a teológiai művek egyéni tanulmányozásához könyvtár is kellett. A következő néhány évszázad során a kolostor híressé vált scriptoriumáról, a kéziratok másolására berendezett írószobájáról, ahol a szerzetesek kézműves munkáival illusztrált irodalmi műveket készítették. A 18. századra a klastrom rendkívüli gazdagságra tett szert, ekkor épült a könyvtár. Az új stílus, a rokokó nagyrészt XIV. Lajos (1638-1715) merev pompájára adott reakció: a német hercegek, püspökök, választófejedelmek és kereskedők mind hódoltak neki.

Az apátsági épület északi szárnyában található a kétszintes könyvtár, mely Christian Wiedemann (1678-1739) építész tervei alapján készült, de a munkálatokat már unokaöccse, Johann Wiedemann felügyelte. Alaprajza téglalap alakú, hosszúsága 23 m, szélessége 11,5 m. 1740 és 1750 között építették Meinrad Hamberger (1700-1762) apát vezetésével, aki olyan helyet akart teremteni, ami nemcsak a könyvek tárolására szolgál, hanem vizuálisan inspirálja is a látogatókat. Franz Martin Kuen (1719-1771) festőművészre bízta a freskókat, s munkája eredményeként Wiblingen az ikonográfia csodálatos tanúságtétele lett. Az 1744-ben készült festmény középpontjában egy angyalokkal körülvett nőalak áll: a minden felett uralkodó isteni bölcsesség. A galéria alatti képciklusok teszik teljessé a nagy mennyezeti freskót, ezek 1750-ben készültek. A pompás berendezésű könyvtár nemcsak a gazdag könyvkincs tárolására szolgált, hanem reprezentatív fogadóteremként is funkcionált a rangos vendégek számára. Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ez a terem a pompáról szólna, nem pedig az olvasásról, de közelebbről megnézve a pazar díszítés számtalan formában ünnepli a könyvet. A szobrok aranyozott köteteket tartanak a kezükben, a mennyezetfestmények pedig vallási és mitológiai utalásokkal tisztelegnek a bölcsesség előtt, amely nem létezne könyvek nélkül. A főbejárat felett felirat áll: A bölcsesség és a tudomány minden kincse.

A felső szinten van egy szobor egy fülkében, amely egy titkos lépcsőt rejt a földszintre. Itt fenn a márványozott stukkóoszlopok dominálnak, de ezek is csak illúziók, éppúgy, mint a bejárati ajtók intarziái. Lent, a központi részen nyolc szobor áll körben elhelyezve, melyek úgy néznek ki, mintha fényes porcelánból lennének, de valójában festett fából készültek. Dominikus Hermenegild Herberger (1690-1760) szobrászművész faragványai, és a jogtudományt, a természettudományt, a matematikát, a történelmet, az engedelmességet, a világról való lemondást, a hitet és az imát szimbolizálják. A nagy ablakokon árad be a fény.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Az eredeti gyűjtemény valaha 15.000 dokumentumot számlált, s a felettük lévő freskó jeleneteinek témájához igazodva rendezték el őket. Sajnos mára csak 96 maradt meg az eredeti kötetekből. A legtöbbet a franciák vitték el a napóleoni háborúk során, a többi pedig az 1803-as szekularizáció során szóródott szét. Ma a kolostor az ulmi egyetem része.

tmoni

Fotógaléria: A wiblingeni kolostor könyvtára

16 kép

 

Forrás: The Daily Beast, a kolostor honlapja, Wikipedia (német, angol), Kind am Tellerrand, Landeskunde online

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára