Útvonal (térképek a képgalériában):
4. nap: Vásárosnamény – Lónya – Tiszamogyorós – Mándok – Kisvárda – Tiszakanyár – Dombrád (73 km)
5. nap: Dombrád – Tiszabercel – Gávavencsellő – Szabolcs – Rakamaz – Tokaj (50 km)
6. nap: Tokaj – Tiszalök – Tiszadada – Tiszadob – Polgár (55 km)

Negyedik nap a nyeregben. A Bereg kapujaként ismert Vásárosnaményból indulunk a Tisza vonalát követve, amely a Túr és a Szamos után a Kraszna vizét is begyűjtve észak felé tart, tesz egy nagy kanyart, majd mintha a hegyeket meglátva meggondolta volna magát, Záhonynál délnyugat felé folyik tovább. A tiszamogyorósi átkelőig a jobb parti, jól kerékpározható aszfaltozott gátat választjuk, innentől országúton kerekezünk tovább Dombrádig, majd újra kerékpárúton egészen Tokajig. Ez nem is hangzik rosszul, bár a bringautak minősége nagyon széles skálán jellemezhető. Vannak egészen új, jól navigálható, táblázott, festéssel is jelzettek, de vannak derékig gazban meghúzódók is. Helyenként érthetetlen megoldásokba „botlunk”, például amikor a töltésre vezető aszfaltcsík hirtelen megszakad, csak 50 méterrel odébb, a töltésen folytatódik. Milyen megfontolásból maradt ki a rövidke kis szakasz? Vajon mennyiből állt volna összekötni? Ki tudná megmondani! Szerencsére a térdig érő füvet nemrég kaszálták, az átkelés még így is „nehezített”.

Amikor elfogy a kerékpárút

Vásárosnaményban a Kraszna-híd töltése mellett a Tiszántúl talán legnagyobb nyárfája mellett gurulunk el, törzskerülete 8 méter körüli. A városban két hatalmas, idős kocsányos tölgy is található, több mint 26 méteres magasságúak. Megnézhetnénk még a Lónyay család árkádos, oszlopos, tornácos, négy tornyos, sarokszobás kúriáját, a Tomcsányi-kastélyt, ahol a Beregi Múzeum gyűjteményei kaptak helyet, de ilyen korai órán még zárva tart, ránk pedig még hosszú út vár.

Lónya református templománál

Háborítatlan terepen haladhatunk, csak a duzzadó esőfelhők miatt kell aggódnunk. Jó lenne „megúszni”! Lendületes tekerésünket Lónyán szakítjuk meg frissítő reményében, de a község csodaszép református temploma mellett sem mehetünk el csak úgy. Magas, karcsú, négy fiatornyos, tűhegyes sisakú harangtornya egyesek szerint a legszebb, legkiforrottabb a vidéken. Méltóságteljes látvány! Az udvaron mindenfelé építőanyagok, munkások. A szomszédos lelkészlakást újítják. A templomba nem jutunk be, a lelkésznek épp dolga akadt, vajúdik a felesége, jön az utód. Így csak az útikönyvből tudjuk meg, hogy a vakolat alól több száz éves freskók bukkantak elő, csodálatos, áttört szószékkoronáját a tákosról már ismert Ládor Ferenc készítette. A falu valaha a Lónyay család birtoka volt, kastélyuk parkja faritkaságokkal büszkélkedik, a határában fekvő Lónyai erdő pedig különleges, védett természeti érték.

A lónyai templom belseje (Forrás: wikipédia 1. kép, 2. kép)

A környék vadvirágos rétjeit, az ártéri „vadont”, a békésen halászó fekete gólyát, kócsagokat, gémeket, a jöttünkre elsprintelő vadnyulakat, az élettér ezernyi szépségét nem lehet nem észrevenni még kerekezés közben sem. Az átkelőhöz érve végre megpillantjuk a lassan hömpölygő, „szőke” Tiszát és a drótkötélpályához rögzített folyami kompot. Közben az eső is elered, a túloldalon egy elhagyatott „lábas ház” alatt húzzuk meg magunkat.

Jön a komp!

Sajnos a napi időjárás-előrejelzés ennél csak rosszabbat jósol, így „újratervezésre” szánjuk rá magunkat: Mándok után nem Tuzsér felé vesszük az irányt, lemondva ezzel az ígéretesnek tűnő Lónyay-kastély meglátogatásáról, hanem Kisvárda felé indulunk. Az észak-nyírségi városka legnagyobb történelmi értéke, jelképe a Vár, amely manapság már inkább kulisszaként szolgál a különböző rendezvényekhez. 2013-ban újranyitották a Vármúzeumot, amely a Rétköz történelmi és földrajzi értékeit mutatja be. 1465-ben kezdték el építeni az erődítményt kőből és fából, de már korábban is létezett itt földvár. A 16. századi várépítő munkálatok eredményeként vált négysaroktornyos, U alakú, középudvaros, árkádos, belső homlokzatos reneszánsz várkastéllyá. Ekkor élte fénykorát, a későbbi századok leginkább romlást hoztak rá. A városközpontba érve megnyílnak az ég csatornái, újabb „menedéket” kell keresnünk. Még sikerül megörökítenem az ékszerdobozkára emlékeztető könyvtárépületet, amelyről kiderül, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján épült, valaha ez volt a Diener Bankház, emeletén a Kisvárdai Kaszinó Egylet, majd később az Ipari és Kereskedelmi Bank székhelye.

Kisvárda főterének részlete jobb oldalon a könyvtárral

Mire Tiszakanyárra érünk, újra süt a nap. Megállunk fotózni az út mentén található Honfoglalás Parknál, ahová dúsan díszített székelykapun (Waum Péter Máriusz munkája) lépünk be. A parkosított téren a Hét Vezér, a Turul madár és a honalapító István király fából faragott alakja áll (Kótér László és Zagyva szobrai). Dombrádra érve átadjuk magunkat a lazításnak, nehéz napunk volt. Na, és energiapótlásról is gondoskodni kell, úgyhogy jöhet az estebéd! Közben összegezzük a napot: az időjárás és az országúti tekerés ma nem volt kedvünkre, de a Tiszahát tájai, természetközeli élményeink pozitív energiával töltöttek fel bennünket.

Tiszakanyár – a Honfoglalás Park bejárata

Kerékpártúránk ötödik napján javarészt végig bringaúton hajthatunk. A gátról már hívogatnak „Tokaj szőlő vesszei”, ami az estére tervezett búfelejtő pincelátogatással együtt jó motiváció az előttünk álló kilométerek leküzdéséhez. Szabolcs az első célpontunk. Sokan nem tudják, hogy településként előbb létezett, mint a megye névadójaként. Földvára a magyarság egyik legkiemelkedőbb honfoglalás kori építménye, ezért különösen jelentős. Régészeti feltárások szerint 950 körül emelték. Tövében kopjafák és Szabolcs vezér szobra emlékeztet bennünket arra, hogy több mint ezer éves időutazásra készülünk. Lépcsőn kapaszkodunk fel a meredek sáncra, ahonnan remekül belátni az egész környéket. Ez Európa egyik legépebben fennmaradt földvára, az egyik legnagyobb területű. Első látásra nehezen igazodik el gyakorlatlan szemünk: hogyan kell értelmezni a látottakat, hogy nézhetett ki egykor a létesítmény, hogyan szolgálta az itt élőket? Most jól jönnek a történelmi előismeretek és a technikai támogatás, a telefon és a mobilnet, amelynek segítségével 3D-s látványrajz eleveníti meg a honfoglalás kori erődítmény küllemét, életét. Lenyűgöző!

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Micsoda szeme volt Szabolcs vezérnek, aki „megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből.” Így jegyezte le Anonymus mester. A földvár a Tisza bal partján fekszik, sáncainak magassága kb. 10 méter, de helyenként 21 méteres is lehet. Két oldala eredetileg a Tisza magaspartjára épült, míg a leghosszabb oldalát ásott folyómederrel alakították ki, így a vár szigetként emelkedett ki környezetéből. Avatott szem felfedezi a várkapuk nyomát, vagy a ciszternát a földvár belsejében. Megépítése után többször eredménnyel védte a környéket a keleti betörésekkel szemben. 1928-ban az Est című lap hasábjain Móricz Zsigmond is kiemelte az erődítmény jelentőségét: „Annak idején a Tisza, mely ma is ott kanyarog a vár alatt, mocsarakkal vette körül, mint egy szigetet, s a vár csúcsáról messze terjedő gyönyörű panoráma nyílik, az Alföld egyik legszebb kilátása, a Hegyaljai hegyekre. Az alföldi földvárak csaknem mind elenyésztek, s hogy ez ma is megvan, megbecsülhetetlenné teszi ezt a különös építményt. A nomádkor képe tisztán megelevenedik az ember szeme előtt.”

Szabolcs vezér a sáncokra vezető lépcső mellett

Sáncaitól alig kőhajításnyira áll egyik legkorábbi építésű, XI. századi román stílusú templom utóda, amelyben 1092-ben Szent László királyunk országos zsinatot tartott. Az itt meghozott határozatokat Szent László király I. törvénykönyve néven a magyar jogtörténet is kiemelkedő alkotásnak tartja. Ha a másfél méter vastag terméskő falak mesélni tudnának! Azok bizony a második világháborúban felrobbantott toronyról, a valaha létezett sekrestyéről, az egykori háromhajós, hat kőoszlopos épületről, a szentély falára festett tizenkét apostolról szólnának, és persze a régi dicsőségről.

Szabolcs református temploma Szent László király mellszobrával, amely a Győrben őrzött herma mása

Hamar elérjük Rakamazt, szinte belebotlunk a „Nagy Teknősház” látogatóközpontba, amelyet alakjáról messziről felismerni. Leginkább a település fennállásának 950. évfordulójára létrehozott Őseink emlékei című állandó kiállítás fogott meg. Bár csalódás volt, hogy a község határában megtalált gazdag honfoglalás kori díszes leletekről csak fotókat láthattunk, mégis a központ javára írható, hogy minden szöglete, részlete az interaktivitás jegyében született, és arról árulkodik, hogy remek foglalkozásokat tartanak itt az iskolás gyerekeknek. Két csoport között mi is szívesen bonyolódtunk bele egy kis kosztümös bolondozásba. A központhoz egy 2,2 km hosszú tanösvény is tartozik, amely a Holt-Tisza növény- és állatvilágának sokszínűségét mutatja be. Mi azonban elakadunk a Tokaj felé vezető úton, ott, ahol a Tisza a Bodroggal találkozik, hogy a hídon állva sokáig gyönyörködjünk a nem mindennapi látványban. Betérünk a Halra Bor étterembe, amely nemcsak retro hangulatával, kockás abroszaival, hanem kitűnő konyhájával és főrangú kiszolgálásával is elkápráztat bennünket.

Emlékezzünk őseinkre!

Késő délután érünk Tokajra. Gyönyörű helyen, a vasútállomással szemben, a Kopasz-hegy oldalában épült az 1934. szeptember 8-án felavatott Tokaji Országzászló. A helyi közösség kezdeményezésére Balázs János tokaji állomásfőnök vezetésével, Kalocsay Imre pályamester tervei alapján készült el. A Nagy-Magyarországot ábrázoló alkotást a Trianoni Békediktátum okozta nemzeti fájdalom hívta életre az ún. országzászló mozgalom hatására. Az 1940-es években azonban sok más trianoni emlékhelyhez hasonlóan a tokajit is elbontották, támfalára pedig 1973-ban Tenkács Tibor festőművész vasból készített szüreti jelenetet bemutató alkotása került. A Tokaji Országzászlóért Egyesület felvetésére 2012-ben Tenkács Tibor művét áthelyezték a Hősök tere 1. szám alatti ház falára, hogy az alkotás újjászülethessen. 2013. június 4-én fel is avatták. Az estére tervezett pincelátogatás előtt – ismerőseink sofőrszolgálatát kihasználva – felfedezzük a környéket. A Kopasz-hegyről fantasztikus kilátás nyílik, de a Tarcalon található Áldó Krisztus szobra is igazi meglepetés.

Kilátás a Kopasz-hegyről

Áldó Krisztus szobra – Tarcal

A naplementében fürdőző, végtelenbe nyúló tájat pásztázzuk a 8,5 méter magas gránittömbből kifaragott Jézus szobor lábától. A 2015-ben felállított, áldást osztó Krisztus, ahová lépcsősoron kapaszkodunk fel, Európában a legnagyobb a kategóriájában. Az elénk táruló körpanoráma feledhetetlen. A közeli bányató hűs vizében suhancok fürdőznek, helyenként akrobatikus mozdulatokkal csobbannak a valószínűleg illegális „fürdővízbe”. Alighanem kicsi országunk legalacsonyabb, mindössze 40 cm-esre sikeredett kilátója Bodrogkeresztúron épült, és mivel amúgy is útba esett, felkerestük a hírhedt építményt, ami állítólag majd 40 millió forintot fölemésztett.

Bodrogkeresztúr – az a bizonyos kilátó

A nap zárása a méltán népszerű tokaji pincesoron történt mustok, borok, dalok és sztorik baráti társaságban.

Hatodik nap: bár nem a leghosszabb túra, de a leginkább „tekerős”. Végig töltésúton haladunk, ami háborítatlan, éppen ezért szinte csak „a boglyák hűvösében” tudunk pihenni. Csak Tiszadobon és Tiszalökön tervezünk letérést, nagyobb „bámészkodást”. A nagy melegben pedig egyre többet gondolunk a Tisza-tóra és a ránk váró vízi örömökre.

Tiszadob romantikus stílusú kastélyát idősebb Andrássy Gyula gróf, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között. A mendemondák szerint Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára. Tervezője Meinig Arthur, akit Andrássy gróf arra ösztönzött, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb elemeit, vegye példának a vajdahunyadi vár stílusát. A meglehetősen jól sikerült épület érdekessége, hogy a négy évszaknak megfelelően négy bejárata, 12 hónappal párhuzamban 12 tornya, az 52 héthez igazítva 52 szobája, és a 365 naphoz illően 365 ablakszeme van. A kastély mögött, a Tisza partjához közel szépen gondozott angolparkot létesítettek. A kastély területére nem jutunk be. Hiába a szép szó, a kérlelés, az érvek, hogy messziről jöttünk, és ráadásul biciklivel, építési munkálatokra hivatkozva az őr még a parkba sem enged be bennünket. Szomorú csalódás ez, és eggyel több ok a visszatérésre!

Tiszadob – Andrássy-kastély a magasból (A kép forrása: wikipédia)

Kanyargunk hát tovább a Tisza mentén, egészen Tiszalökig. Az iszap miatt „szőke” színű folyó a szabályozása előtt 1912 km hosszú volt, utána már csak 962 km, de még így is a Duna leghosszabb mellékfolyója. A szabályozás során megépített első jelentős méretű műtárgy a Tiszalöki Vízlépcső volt. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe. Párkányán szobordísz, egy villámot tartó, szaladó nőalak, amely a vízből született elektromos áram szimbóluma, Vilt Tibor szobrászművész monumentális alkotása. Később olvasom az erőmű történetéről, hogy 1950 és 1953 között hadifoglyokkal építtették, hasonlóan az ország számos ipari létesítményéhez, Kazincbarcikához vagy némelyik bányához. A történeti irodalomban általában inkább csak a recski kőfejtő és a kistarcsai internálótábor léte ismert a magyar sztálinizmus idejéből, meg az a tény, hogy a két háború közti nemesi osztály maradékát Budapestről kis falvakba telepítették ki. Egy újabb bizonyíték, hogy a múlt nyomai köztünk élnek, de a közösségi emlékezet már sok mindent elfelejtett.

A Tiszalöki Vízlépcsőnél

Az erőmű szomszédságában kellemes klímájú arborétum kínálja hűvösét, 27 hektár, 1200 növényfaj, több botanikai ritkaság. Elcsábulunk, de nem bánjuk. Holnap végre már a Tisza-tó víziparadicsomában lógathatjuk a lábunkat!

SzaSzi
Fotók: Horváth Csaba és Szabó Szilvia

Fotógaléria: Három nap a Tisza-tóig

Horváth Csaba és Szabó Szilvia fotói

64 kép

 

Felhasználásra ajánlom: naviki.org, oroksegtura.hu, temple-tour.eu

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A sorozat korábbi részei:
1. A felkészülés
2. Lefelé a Szamos partján
3. Kalandozás kelet felé
4. Észak felé a Tiszához!