Adorján János (balról a harmadik) segítőivel és a Libelle, a Kölber Kocsigyár udvarán, 1909 decemberében:

A légi közlekedés tehát hamar népszerűséget szerzett, még ha csak kevesek is tapasztalhatták meg személyesen a repülés élményét. Győr a hazai repülés történetének első éveiben, sőt évtizedeiben epizódszereplőként jelent meg a hírekben. Kiemelkedő és mai szemel is figyelemre méltó formája volt például az „újságkihordásnak”, mikor Székely Mihály Az Újság címet viselő lapokkal 1911 szeptemberében landolt a városban (fent egy korabeli képeslapon). Az akció marketingeseménynek számított, a folyóirat ekkor már hosszú ideje együttműködött a magyar pilótával, és gyűjtést szervezett számára új repülőgépének megvásárlásához.

Gyűjtési akció Székely Mihály repülőgépére:

Székely egy évvel korábban azzal vonult be a magyar repülés történetébe, hogy 1910. július 19-én Bécsújhelyről felszállva Budapestre repült, ezzel végrehajtva az első hazai távolsági repülést. A nevezetes út során Győrt is érintette, a katonai lövölde melletti téren üzemanyagot vételezett, majd az időjárási helyzet miatt néhány órás pihenőre kényszerült. Győr egyébként elsősorban a Bécs(újhely) és Budapest közötti repülések, illetve távolsági repülőversenyek alkalmával szerepelt megállóként, de állandó repülőtérről ebben az időszakban nincs tudomásunk.

A sportcélú, majd az első világháború idején a hadászati felhasználás mellett erősödtek azok a hangok, melyek a repülőgépek polgári célú alkalmazását szorgalmazták. Massány Ernő csillagász, meteorológus, a repülés nagy elkötelezettje 1916-ban írt cikkében arról számol be, hogy a háború kitörése előtt már készültek tervek egy magyarországi hálózat létesítésére: még külön bizottság is alakult, mely kijelölte a lehetséges „állomásokat”, és a hírek szerint hozzálátott a szervezéshez. A tervekből vélhetően a világháború kitörése miatt nem teljesült semmi.

Massány Ernő felhívása 1916-ból egy közlekedési hálózat létesítéséről (Az Aëro, 1916 június):

1916 nyarán ismét napirendre került egy polgári célú légi közlekedési hálózat koncepciója. Még ha a tervek nem is valósultak meg, vélhetően ez volt az egyik legelső elgondolás, mely viszonylag konkrét elképzeléseket, számokat, adatokat is tartalmazott. A tervek kapcsán Graetz Pál tervezőmérnök került előtérbe mint az ügy „szószólója”, az ő aláírásával keresték meg az érintett városok vezetését, terveikről pedig a sajtó is értesült.

Graetz Pál 1916. július 18-án kelt beadványában arról tájékoztatta Győr Tekintetes Városi Tanácsát, hogy kezdeményezésére tanulmányi bizottság alakult, mely levél és csomagpostai, illetve személyszállításra is alkalmas nemzetközi légiforgalmi társaság alapítását tűzte ki céljául. Hangsúlyozza – ezzel vélhetően szándékának komolyságát nyomatékosítva –, hogy a magyar érdekcsoportot a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., az osztrák csoportot az Österreichische Lloyd Dampfschiffahrts Gesellschaft képviseli.

Graetz Pál beadványa Győr városához, 1916. július 18.:

A megfogalmazás szerint a „tanulmányi bizottság tudatában van annak, hogy a vállalkozás az első esztendőkben a befektetett tőke megfelelő kamatozását sem fogja meghozni, hazafiúi kötelességet vél azonban teljesíteni, amikor, ha áldozatok árán is, a forgalom ezen új eszközének előbbrevitelével komoly munkához lát, feltéve, hogy a tekintetbe jövő közhatósági tényező részéről megfelelő támogatásban részesülnek.”

Graetz Pál beadványában konkrétumként egy repülőtérnek megfelelő terület átengedését várja az egyes városoktól – így Győr vezetésétől is. Az elvárásnak leginkább egy olyan terület felelne meg, mely a város tulajdonát képezi, vagy a város hosszú időre bérelni tudja. Ideális egy 300-500 méter szélességű és 500-800 méter hosszúságú, lehetőleg sík terep, mely a városhoz közel fekszik és a várossal jó közlekedési kapcsolatokkal bír, vízellátása, csatornázása megoldott.

A beadvány felsorolja a tervezett légi közlekedési hálózat, illetve repülőtér létesítésének várható előnyeit: ilyen például a magyar ipar fejlesztése (repülőgép- és motorgyártás, hangárépítés), az idegenforgalom fejlesztése, a városi automobil forgalom előrelépése és nem utolsósorban a munkahelyteremtés. Beadványához kézzel készített térképes hálózati tervet mellékelt, ebből leolvashatók a jelentősebb csomópontok, a járat-irányok és az állomások.

A tervezett légi forgalmi hálózat:

A sajtóban nagy visszhangot váltott ki Graetz Pál terve, az ország minden pontján a helyi sajtó érdeklődéssel figyelte a híreket, néhol ezzel kapcsolatban komolyabb lépésekről is beszámoltak. A Győri Híradó 1916. augusztus 1-jén rövid interjút közölt Graetz Pállal. A cikk röviden összefoglalja a beadványban is szereplő elképzeléseket:

Graetz hangsúlyozza, tisztán osztrák-magyar beruházásról van szó, mely nagyságrendileg 1 millió 500.000 korona összeget jelent. Ami talán meglepő, hogy már októberben elindították volna a járatokat: konkrétan repülőgépeket és léghajókat. A menetrend a vasútihoz hasonlóan kötött lett volna, viteldíjakat pedig igen kedvezően igyekeztek megállapítani. Az ügy képviselője ismerteti, hogy egy-egy város esetében mindössze néhány fős (egy mérnők és a szerelők) személyzettel működtették volna a járatokat és a légikikötőket.

Az ügy fogadtatása felemásan alakult. Több helyen, például Győrött vagy Nagykanizsán, a beadványt kiadták a mérnöki hivatalnak, hogy tanulmányozzák a tervet, és jelöljenek ki repülőtérnek alkalmas területet. Szeged város tanácsa a helyettes polgármester beszámolóját követően tárgyalta is a kérelmet, és kedvezően reagált a repülőtér-létesítésre: „A tanács a helyettes polgármester előterjesztésére úgy határozott, hogy miután a célnak megfelelő alkalmas területtel rendelkezik a város, a kérdésben tárgyalásokba szívesen bocsájtkozik és a terv igazolt komolysága esetén a kért 50 holdnyi terület használatra való átengedését kilátásba helyezi.” Pécsett a szegediekhez hasonlóan fogadták az elképzeléseket, vagyis amennyiben azok komolyan vehetők, a város teljes mellszélességgel mellé áll, és segíti a megvalósítást. Graetz Pál Nagyváradra személyesen is ellátogatott, a hírek szerint konkrét helyszíneket tekintett meg, és tárgyalt a város elöljáróival. Ezt egyébként minden város esetében ígérte.

Érdekesség, hogy Kolozsváron hírlapi szinten még a helyi politikai vitákba is „belekeverték” a légi kikötő ötletét. Mint kiderült, a város itt kevésbé lelkesen, sőt fenntartásokkal kezelte az ügyet, így érdemben nem reagáltak a megkeresésre. A helyi vezetéssel kritikus Kolozsvári Tükör Mi kellene légi járat helyett Kolozsvárnak? című írásában hangsúlyozta, az erdélyi város közlekedésének nagyobb és előbbrevaló kihívásai vannak, mint egy ingoványos talajon álló légi hálózatba történő csatlakozás.

Louis Blériot 1909-ben Budapesten, a leszállás után (Wikimedia Commons):

Győr város esetében a beadvánnyal komolyabban nem foglalkozhattak, az vélhetően hónapokig a fiókban hevert. Erre utal, hogy a helyettes polgármester csak 1916. október 21-én kelt levelében utasította a mérnöki hivatalt, foglalkozzon egy lehetséges repülőtér kijelölésével. Egyéb teendőről, illetve a koncepció további sorsáról nincs információnk. Az viszont bizonyos, hogy a győri repülőtér létesítése, vagy legalább elméleti kijelölése nem történt meg az első világháború éveiben. Az, hogy Graetz Pálék mennyire gondolták komolyan a terveket, nem tudni. A tudósítások augusztus, szeptember folyamán a helyszínek felkeresését tartották elsődlegesnek, de nincs tudomásunk arról, hogy Nagyváradon kívül bárhol megfordult volna a program valamely képviselője.

Győrött bő két évtizeddel később, az 1930-as évek második felében került ismét napirendre a repülőtér ügye, ekkor a győri repülőteret a Likócstól délre lévő nagy, sík terepen jelölték és alakították ki. Az ünnepélyes avatásra 1939. június 4-én került sor egy látványos repülőnap keretében.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom:
Győr Megyei Jogú Városi Levéltára, Műszaki Hivatal Iratai. 4221/1916. sz. iktatószám.
Mi kellene légi járat helyett Kolozsvárnak? In. Kolozsvári Tükör 4. évfolyam, 30. szám. 1916. július 27. 3-5.
„Győr” repülőgépállomás. In. Győri Híradó 4. évfolyam, 174. szám, 1916. augusztus 1. 2.
Szegd, mint repülő-főállomás. In. Szeged és vidéke 15. évfolyam, 173. szám, 1916. július 27. 5.
Horváth Gábor (szerk.): X. Közlekedéstudományi konferencia, Győr. 2020.10.29–30. Győr, 2020. 1-32. p.
Kalocsai Péter: A nyugat-dunántúli polgári repülés története a 20. században. In. Horváth Balázs
Lengyel Adrienn: A győri repülőtér. In. Győri Szalon.
Massány Ernő: Aviatikai hálózatot az országnak! In. Aero 4. évfolyam, 7-8. szám, 1916. június 1. 
Szeghalmi Balázs: Székely Mihály, a magyar aviátor In. K2 8. évfolyam, 37. szám. 2020. szeptember 19.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.