Az Erdők Nemzetközi Napján az országokat arra ösztönzik, hogy tegyenek helyi, nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket az erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységek, például faültetési kampányok szervezésére.

A tartamosság jelentéséről

Kezdetben ez az elnevezés főleg a jövedelemmel kapcsolatos feladatokra vonatkozott. Ezt a későbbiekben az ökológiai tartamossággal bővítették. Az erdőket ért és érő káros környezeti hatások veszélyeztetik a fennmaradásukat. Az erdészeti kutatás és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt igazolják, hogy az erdők megőrzése és fenntartása érdekében lehetőség szerint mindenütt természetközeli, multifunkcionális erdőgazdálkodást kell folytatni.

„Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket.” (Peter Wohlleben)

A kutatók évek óta vizsgálják az erdők rejtett világát, és felfedezéseik ámulatba ejtők. A fák titkos élete című könyvből megtudhatjuk, hogyan segítik egymást e csodálatos élőlények, hogyan működnek együtt.

„Az erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet.”

Peter Wohlleben, a neves német erdész meglepő dolgokat tár fel. A fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Sőt a helyüket is változtatják.

„A fák vándorlásával az erdő folyamatosan változik. És nem csak az erdő – az egész természet. Sok esetben ezért sem sikeresek az emberek bizonyos tájak megőrzésére tett próbálkozásai. Amit mi látunk, az mindig a látszólagos nyugalmi állapot egyetlen röpke epizódja. Az erdőben ez az illúzió szinte tökéletes, hiszen környezetünkben a fák a leglassúbb szerzetek közé tartoznak, így aztán a természetes erdő változásai csak sok emberi generáció során válnak megfigyelhetővé.”

Aki elolvassa a német erdész könyvét, máshogy tekint majd az árnyat adó, beszélgető fák nagy családjára.

8000 éve még a Föld szárazföldi területeinek felét borította erdő, ma már csak alig egyharmadát. Minden percben egy futballpályányi erdő tűnik el a Földről, és velük több 100 erdei állat- és növényfaj minden egyes nap!

Az erdő a Föld tüdeje – szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, árnyat ad, párologtatással hűti a Föld felszínét, az egészséges vízkörforgás egyik kulcsszereplője. Az erdők lassítják a klímaváltozást, szűrik a por- és zajszennyezést, segítik a talajmegőrzést, és élőhelyet nyújtanak számos embernek, állatnak, hasznos beporzónak.

Az erdők folyton változó, élettel teli, összetett ökológiai rendszerek – a biológiai sokféleség legnagyobb őrzőiként a szárazföldi állat- és növényfajok több mint 80%-ának nyújtanak otthont. Munkát, élelmet, menedéket adnak közel 1,6 milliárd embernek, és nem csak fával és élelemmel látják el az emberiséget.

Erdők és fák nélkül nem élhetünk, évente mégis legkevesebb 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya. Ezért ünnepeljük minden évben március 21-én, a márciusi napéjegyenlőség napján az erdők világnapját.

Tények javakról és károkról

• A világ megmaradt erdeinek több mint felét ma már mindössze öt ország birtokolja – Oroszország, Brazília, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Kína.

• Az erdők a talaj védelmezői – csökkentik a talajerózió hatását, mivel megfogják a folyó vizet, mérséklik az üledék szintjét is a tavak, folyók és más vizes területek környékén.

• Az erdők a természet vízszűrői – a fák szivattyúként átszűrik, tárolják a vizet, szabályozzák a talajvíz szintjét, a víz elvezetését, az egészséges vízkörforgás kulcsszereplői.

• Az árnyat adó, párologtató fák védenek a városi hősziget-hatás ellen, és jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást: megfelelően telepítve 2-8 Celsius-fokkal hűthetik a városi környezet levegőjét, mintegy 30%-kal csökkentve a hűtési és 20-50%-kal a fűtési költségeket.

• A legtöbb erdőt a pálmaolaj, az élelem- és takarmánytermesztés miatt irtjuk ki, a haszonfa-kitermelés – épület, bútor, fűrészáru, tűzifa, papírgyártás stb. – az erdőirtás egyharmadáért felel.

• Az erdőirtás minimum 15-20%-kal növeli a globális üvegházgáz-kibocsátást, azaz a klímaváltozást.

• A legnagyobb trópusi esőerdő, a több mint 800 millió hektár kiterjedésű Amazonas 9 dél-amerikai ország területén húzódik át. Kisebb kiterjedésűek Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Közép-Amerika trópusi esőerdei. Ezek együttes területe nagyjából megegyezik az amazonasi erdőkével. A növekvő nyersanyagigény ezeket is veszélyezteti.

Hazai erdeink helyzete

Évszázadokkal ezelőtt Magyarország mai területének 85,5%-át borította erdő – ma közel 22%-át. Erdeinknek csak kevesebb mint fele természetes eredetű, „igazi erdő” – főként tölgyes és bükkös. Idős erdeink fele a Bükk-hegység belsejében található. A hazai erdőterület alig 2%-a számít az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdőnek.

Különösen a síkvidékeken a korábbi évszázadok mezőgazdasági célú erdőirtásai után az erdők helyét nagyrészt a 20. században telepített faültetvények: fenyvesek, akácosok, nemesnyárasok foglalják el. A hazai viszonyok között korosnak számító erdeink egyharmada nem áll védelem alatt, és erdőterületeink több mint 95%-án zajlik fakitermelés és -telepítés a WWF szerint.

10 millió Fa 

2019 nyarán jött létre a 10 millió Fa nevű országos közösség, amelynek helyi csoportjai az ország több helyén, falvakban és városokban egyaránt működnek. Előkészítik, megszervezik és lebonyolítják a fák ültetését, erdők telepítését, hiszen céljuk, hogy közösségi összefogással a lehető legtöbb fát ültessék el az országban.

Szabados Éva

Forrás: FNA/FAO, fna.hu, oee.hu, un.org, matud.iif.hu, oee.hu, fna.hu, citatum.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.