Dr. Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria volt főmuzeológusa, Munkácsy Mihály életművének kiváló ismerője, a győri Munkácsy-kiállítás kurátora kérésemre az alábbi írását küldte el, hogy a nagyhírű, 2021 októbere óta nyitva tartó tárlat látogatására buzdítson még olyan embereket, akiknek eddig nem volt alkalmuk részesülni ebben a nem mindennapi művészeti élményben. A szövegben említett képek, események illusztrálására igyekeztem végigfotózni a kiállítást, remélve, hogy talán ezzel én is felcsigázhatom a látogatási kedvet…

„Mintha egy másik világba kerülne az, aki belép a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Munkácsy-kiállításának termeibe. A derengő fényben kibontakozó festmények egy távoli kor már csak nyomokban fellelhető képét tárják a látogató elé, amely ugyanakkor mélyen ismerős. Ismerősek a hangulatok, a színek, a fényfoltok egy fatörzsön vagy selyemszoknyán, a gesztusok és az általuk közvetített érzelmek is.

A Pákh-gyűjtemény gazdag Munkácsy-anyagát bemutató termekben megismerhető a teljes festői pálya a legkorábbi rajzoktól, mint a Regélő honvéd vázlata, és festményektől, mint a Dűlő szénásszekér, a realista alaktanulmányokon át a szalonképekig, illetve a késői, álomszerű tájképekig. Külön csoportot képeznek a kiállításon egyrészt a biblikus kompozíciók és tanulmányok, ilyen a Krisztus Pilátus előtt még kissé vázlatos, mégis teljes változata, a Vörös ruhás Krisztus, az Ordító suhanc, másrészt a festő élete végén készült kosztümös életképek. A műfaji csoportok szerint rendezett kiállítás lazán követi az időrendet, rálátást kínálva Munkácsy festészetének időbeni alakulására is.

Úgy tűnik, az életképeket kedvelte leginkább, de gyönyörű tájképei láttán azt is gondolhatjuk, hogy ez inkább a közönsége választása volt. Kevés portrét festett, megrendelésre alig, inkább családtagokról, barátokról. Ezek közül látható itt néhány, többek között a Liszt Ferencről festett remek arckép ceruzaváltozata, illetve egy ugyancsak rajzban készült Önarckép 1870-ből, amikor a Siralomházzal elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét. (Megjegyzendő, ez volt a kor legjelentősebb évenkénti kiállítása, ahol egyszerre két-háromezer mű volt látható.)

A sikert követően telepedett le Munkácsy Párizsban, és vált a francia főváros művészvilágának egyik ismert, kedvelt, sőt kifejezetten divatos alakjává. Munkácsyék péntek esti fogadásaira járni sikk volt az 1880-as évek párizsi műkedvelőinek körében. Más kérdés, hogy ezeket a fényes estélyeket a felesége rendezte, korabeli beszámolókból tudjuk, hogy maga a mester csak rövid időre tette tiszteletét a vendégek között. Egyszerűen azért, mert reggeltől estig dolgozott, este pedig vagy folytatta a munkát vagy pihenni kényszerült. Ahhoz, hogy valamennyire is átlássuk ennek a hatalmas erőfeszítésnek a mibenlétét, érdemes megnézni, milyen képek kerültek ki műterméből 1881-ben, abban az évben, amikor ideje legnagyobb részét lefoglalta a Krisztus Pilátus előtt befejezése. Végvári Lajos Festménykatalógusa szerint a hatalmas méretű (417 x 636 cm) végleges változat mellett ekkor készült 7 kisebb-nagyobb vázlat, színtanulmány és az úgynevezett redukció (324 x 218 cm), továbbá a Krisztus a sziklasírban, az egyik legjobb Önarckép, a közismert „nagy” Virágcsendélet és további négy kisebb méretű festmény, két tájkép, valamint olyan kiemelkedő szalonjelenetek, mint a Pálmaházban, a Reggel a nyaralóban és a Készülődés az apa születésnapjára. Külön öröm, hogy a felsoroltak közül több is látható a kiállításon.

Különleges figyelmet érdemel a két utóbb bekerült kép is: a Női félakt és a Húsvéti locsolás. Előbbi azért, mert női aktot Munkácsy alig festett, a jelen tanulmány a Virágok áldozata című szimbolista képhez készülhetett a festő pályájának utolsó éveiben. A másik viszont éppen az indulás nagyszerűségét dokumentálja. A Húsvéti locsolás a maga nemében semmivel nem kisebb teljesítmény 1865-ben, mint a Siralomház volt 1870-ben, csak nem lett olyan híres. Itt lépte át először Munkácsy azt a „küszöböt,” amely a kisméretű életképeket a közel életnagyságban ábrázolt szereplőket felvonultató, klasszikus formákat és kompozíciós elveket érvényesítő jelenetektől elválasztotta. Hogy az ekkor választott út hova vezetett és milyen kanyarulatokat vett, azt a győri kiállítás látogatói végigkövethetik maguk.

Érdemes rászánni az időt.” (Dr. Boros Judit)

A Munkácsy Győrben március 20-ig látogatható, hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között.

Molnár György művészetbarát

Fotógaléria: Munkácsy Győrben – Kiállítás a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban

Molnár György fotói

30 kép