Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon

Vígeposz a soproni Liszt Ferenc Kulturális Központban

Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposzát láthatja a közönség a Soproni Petőfi Színház kamarajátszóhelyén, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban február 16-tól. Az előadásban színpadra lép Gál Tamás színművész és Mester László zenész.

Gál Tamás és a Csavar Színház interaktív, szórakoztató előadásai nagy közönségsikert arattak az elmúlt években Sopronban. A helység kalapácsa és A nagyidai cigányok után most a Dorottyát láthatják kicsik és nagyok, akik felkészülhetnek arra, hogy ismét sok nevetés közben ismerkedhetnek meg egy magyar irodalmi kinccsel.

Gál Tamás korábbi interjúkban elmondta: ez a harmadik előadása, amely hasonló stílusban készült; olyan, akár egy trilógia. Azért esett a Dorottyára a választása, mert a vígeposz Petőfire és Aranyra is hatalmas hatást gyakorolt, és nagyon érdekelte, ő miként tudja ezt a többszereplős művet a színpadon megjeleníteni. Ahogy megfogalmazta: az összes karakter a kedvencévé vált, azoknak szépségeivel, rútságaival együtt. A színművész – akit az elmúlt évadban a soproni nézők a Kígyómarás című sikerdarabban láthattak – hozzáfűzte: minden előadás kihívás és hatalmas játék, az interaktivitás azonban nem arról szól számára, hogy a közönség szórakoztassa magát, hiszen a produkciónak akkor is meg kell állnia a helyét, ha nem vonja be a nézőket.

„Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című művét az általunk már több helyen sikerrel bemutatott stílussal dolgoztuk fel, mely tapasztalataink szerint nagyon népszerű mind a diákság, mind a felnőtt közönség körében. A játékstílus, az élő zene, az improvizáció és az interaktivitás stílusjegyeit ötvözi. Pontos és részletes dramaturgiával fésültük át az egész művet, s azon szavakat, melyek a mai kor emberének (diákjának) már nem érthető, játékkal, magyarázattal vagy zenével tettük azzá. Így az egyetlen gátat, mely Csokonai és a mai kor embere közé rakódott az elmúlt 200 év keze által, lebontottuk, ezzel bizonyítva, hogy a magyar költészet nemcsak magasröptű gondolatok és filozófiák fészke, de a nagyszerű és utánozhatatlan magyar humor melegágya is.”

Varga Róbert
Fotó: Czitrovszky Balázs

2015.02.14