Horváth Adorján (József Kálmán) szobrászművész 1874. február 15-én született Újvárosban. Édesapja Horváth Antal kovácsmester, édesanyja Major Júlia. Keresztszülei Birkmayer János képfaragó és neje, Zellhoffer Teréz. Elemi iskoláit helyben végezte, majd Kelemen Márton győrszigeti kőfaragónál ismerkedett meg a vésővel és a szakma mesterfogásaival. Tizenöt éves volt, amikor az iparosok helyi kiállításán felfigyeltek tehetségére. A város ösztöndíjasaként került 1893-tól az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába, Mátrai Lajos György szobrászművész osztályába.

Egyéves katonai szolgálati idejének letöltése után, 1896 decemberében visszajött Győrbe, rövid ideig előző mesterénél, Kelemen Mártonnál mintázott. Huszonhárom évesen gróf Esterházy Miklós Móric műpártoló és nagy mecénás anyagi támogatásával, majd állami ösztöndíjjal külföldön képezhette tovább magát. Volt Münchenben, Rómában, ahol a nagykövetségi palotában, a „Pallazzó Veneziában” volt huzamosabb ideig műterme. Innen Párizsba ment a világhírű Julián akadémiára, ekkoriban több díjat is nyert.

Visszatérve 1904-ben Győrött nyitott műhelyt, és itt alkotott közel tíz évig. 1914 áprilisában – több lehetőséget remélve – Budapestre költözött. A szülővároshoz fűződő kapcsolat ezután is megmaradt, rendszeresen kapott győri megbízásokat, és a helyi kiállításokon is sokszor vett részt. 1919-ben a győri képző- és iparművészek szakszervezeti elnökének választották. A korabeli, róla szóló újságcikkek gyakran kiemelték szerénységét. Az volt a hite, hogy az értékelést, az elismerést nem kell „kiverekedni”, maguktól eljönnek.

1914. május 20-án feleségül vette volt mesterének, Kelemen Mártonnak Erzsébet nevű lányát. Házasságukból két fiú született, sorsuk ismeretlen. Felesége korán meghalt. Utolsó éveiben egyedül élt fiával Budapesten, itt érte a halál 1943. december 1-jén. Olyan magányosan és visszavonultan élt, hogy halálhíre több mint egy hónappal később jutott a helyi sajtó tudomására. A rákoskeresztúri temetőben, szegények közös sírjába temették, amit azóta felszámoltak. Nincs sírhelye annak a szobrásznak, aki oly sok csodálatos emléket állított másoknak.

Győri munkássága

Szobrok

Ipar és Kereskedelem épületszobrok

A külföldön eredményesen eltöltött évek után 1904-ben letelepedett szülővárosában. Saját műhely hiányában kezdetben ismét Kelemen Márton műhelyében látott munkához. Ebben az időszakban készült el Schlichter Lajosné márványba faragott életnagyságú mellszobra, vagy az ipart és kereskedelmet szimbolizáló két darab, kétméteres magasságú szoboralak. A szobrok első megformázásai az újvárosi Közös Gépműhely homlokzatát díszítik 1909-től, majd néhány évvel később hasonló szobrok kerültek az egykori Győri Kereskedelmi és Iparkamara épületére.

Néhány hónappal később megnyithatta önálló műhelyét a győri sétatéri „söröde” épületében, majd néhány évvel később az Árpád út 71. sz. alá költözött. Az épület északi, nagyobb részét Benes festőművész műterme foglalta el, a délit, a szerényebbet Horváth Adorjáné. A Győri Hírlap hasábjain 1904 júliusában a helyi alkotókat bemutató sorozat már az új környezetben szerzett tapasztalatokról, élményekről számolt be az olvasóknak:

„A fiatal művész jelenleg szorgalmasan dolgozik sétatéri műtermében. A műterem egyik legszebb dísze Pálfy és Schwarzenberg szobrának teljesen kész mintája. Magas obeliszken áll a győri érckakas, az obeliszk alján, két erőteljes, szépen mintázott lovon ül a két hős. Pálfy lobogót tart kezében, mindkettőjük lova pedig három török lobogón tipor. A másik oldalon tört ágyú mellett egy leláncolt, tar török szimbolikus alakja görnyed. Igen szép az a két, félember nagyságú agyagminta, melyen a művész ép most dolgozik. A Kereskedelem és Ipar allegorikus alakjai ezek, s kőbe vésve a kereskedelmi és iparkamara palotáját fogják díszíteni. Az ipar egy munkában elfáradt férfi súlyos kalapáccsal a kezében, a kereskedelem szép ifjú nőalak a szokásos szimbolikus jelvényekkel. Körül a falon állványokon apróbb szoborminták és fotográfiák állnak, mindmegannyi a művész alkotásainak fényképei. Említendő ezek közt egy öreg olasz férfi tipikus fejszobra – római alkotás – egy gyönyörű madonna a kis Krisztussal és keresztelő Jánossal, Ádám és Éva, a leláncolt Prometheus, s a párisi és római tanulmányok fényképei, köztük több, mely akadémiai díjat nyert.”

Benes Pál és Holló Alajos festőművészek év végi sétatéri kiállításához Horváth Adorján és Molnár Jenő személyében első ízben csatlakozott 1904 decemberében egy szobrász- és egy iparművész is. Horváth Adorján az éppen munkában lévő és a frissen elkészült plasztikái közül válogatott. A kiállításon látható volt a Kereskedelmi és Iparkamara épületére tervezett két szoboralak, valamint a már végleges formát kapott, carrarai márványba faragott, Schlichter Lajost megörökítő szoborportréja, illetve a győri építész, képviselő feleségének egyelőre gipszbe öntött mellszobra is. A mintegy 120 műtárgy január elejéig várta a látogatókat 20 fillér ellenében, melynek tiszta jövedelmét jótékony célra ajánlották fel a szervezők.

A kiállítást 1905-ben is megrendezték, Molnár Jenő nélkül. Horváth Adorján gróf Széchenyi Miklós püspök mellszobrát állította ki, mellette két zsánerszobrot, a Fürdőző fiú, illetve Cigarettázó fiú címmel.

Széchenyi Miklós püspök mellszobra

A győri Brenner János Hittudományi Főiskola első emeletén, a lépcsőfeljáróval szemben helyezték el Széchenyi Miklós győri püspök márvány mellszobrát, talapzatán címere és püspöki jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos? (Ha Isten velünk, ki ellenünk?). Széchenyi Miklós építtette a Hittudományi Főiskola új épületét, amelyet 1910. augusztus 20-án szentelt fel.

Szent Benedek mellszobra

A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium bejárata fölött látható Szent Benedek bronz mellszobra. Az intézet jótevője, Mladoniczky Ignác győri olvasókanonok nagyobb összeget adományozott abból a célból, hogy elkészüljön az alkotás, s ezáltal nemcsak felirat, hanem szobor is hirdesse az intézet szellemi irányát. Szent Benedek napján, 1909. március 21-én helyezték el. Ezen a napon reggel 9 órakor ünnepi szentmisét tartottak, majd leleplezték a szobrot.

Iparkamarai tagok szobrai

A győri Kereskedelmi és Iparkamara (akkori épülete Szent István út 5.) három tagjának, Jerffy Antalnak, Weidmann Adolfnak és Hlatky-Schlichter Lajosnak a mellszobrai 1907-ben készültek el, és azokat a díszteremben helyezték el. A szobrokat Horváth Adorján mintázta, és Budapesten öntötték ércbe, az alattuk elhelyezett márványtáblák Birkmayer János vésője alól kerültek ki.

Emléktáblák

Révai Miklós-emléktábla

Révai Miklós halálának 100. évfordulóján, 1907. május 12-én a város emléktáblát helyezett el a korábbi nemzeti rajziskola épületén, ahol győri működése alatt lakott és tanított. E táblát Réthy Gyula kőfaragómester ajánlotta fel, Horváth Adorján pedig megmintázta Révai Miklós reliefképét, amely bronzba öntve került az emléktáblára. A városi díszközgyűlés után az ünneplők kivonultak a Liszt Ferenc (akkor Megyeház) utcában álló épülethez. Képviseltette magát a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Piarista Rend, az Otthon Író kör, a Petőfi Társaság, a rajztanárok egyesülete. Részt vettek még Győr város tanintézetei. Az iskola épületét feldíszítették, s a letakart emléktábla előtt emelvény magasodott, ahol Farkas Mátyás főjegyző tartott beszédet.

Dr. Kovács Pál-emléktábla

Dr. Kovács Pál születésének századik évfordulója 1908. július 1-jén volt; a város által ez alkalomból szervezett ünnepségsorozatot néhány hónap késéssel, 1908. november 16-án tartották. Az ünnepnap díszközgyűléssel vette kezdetét, a Városháza előcsarnokát és a lépcsőházat növényekkel díszítették fel. A karzatokon a hölgyközönség foglalt helyet, a terem zsúfolásig megtelt a különböző küldöttségekkel. Képviseltette magát a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, az Otthon Írók és Hírlapírók Köre, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, a Szent István Társulat és a Magyar Társadalomtudományi Társaság. A Győri Ének- és Zeneegylet, amelynek dr. Kovács Pál alapítója volt, Vajda Emil karnagy vezetése alatt elénekelte a Himnuszt. A beszédek sorát Wennes Jenő polgármester nyitotta meg, majd dr. Tell Anasztáz győri főgimnáziumi tanár és dr. Kuncz Jenő ismertették dr. Kovács Pál életrajzát. Végül a közgyűlés döntött arról, hogy az akkori Tejfölös utcát, ahol dr. Kovács Pál lakott és a Hazánk folyóiratot szerkesztette, róla nevezzék el. A Városházáról ezután elindultak az egykori lakóházhoz. A ház előtti emelvényen Farkas Mátyás főjegyző mondott beszédet, majd leleplezték a homlokzaton elhelyezett emléktáblát. Horváth Adorján bronz domborművének felirata: „Dr. Kovács Pál 1808 – 1908 születésének százéves évfordulója alkalmából. Győrváros közönsége. Ebben a házban lakott és itt szerkesztette az első győri magyar újságot.”

Hősök emléktáblája

A Révai Miklós Főreáliskola csarnokában 1925. május 10-én helyeztek el emléktáblát a Nagy Háborúban hősi halált halt tanárok és diákok tiszteletére. Szép fehér keretben áll a fekete márvány, rajta arany színű betűkkel vésve a hősi halottak hosszú névsora, fölötte Szávay Gyula költő sorai: „Hős tanárok, hős diákok, kik hazáért haltatok, őrizze e szent írott kő emléketek, álmotok. 1914-1918. Közadakozásból emelte hálája és kegyeletes megemlékezése jeléül a győri főreáliskola volt iskolatársainak egyesülete.” Az emléktábla megmintázása Horváth Adorján, elkészítése pedig Birkmayer János kőfaragómester munkáját dicséri.

Első világháborús emléktábla

A szigeti Szent Rókus és Szent Sebestyén templom bejáratától balra, műkő keretben márványtáblán őrizték meg a világháborús áldozatok emlékét és nevét. Horváth Adorján munkáját 1926 novemberében leplezték le. Felirata: „Hősi halottjaink. 1914 – 1918. Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.”

Győrnádorvárosi hősök emléktáblája

A nádorvárosi Szent Kamillus templom északi oldalfalán látható díszes márványtáblát 1926. június 29-én avatták fel. A tábla 64 hősi halott nevét örökíti meg, a névsor felett olvasható: „Hősi halottainak a győrnádorvárosi rom. kath. hitközség. Jobb nekünk meghalni a harcban, mint hazánkat veszni látni. 1914 1918.” Az emléktáblát mintázta Horváth Adorján, készítette Birkmayer János.

Péterfy Sándor-emléktábla

Péterfy Sándor (1841-1913) neves evangélikus pedagógus volt, akit „A tanítók atyja” titulussal illettek. Nemcsak Győrben tanított, de Győr városának evangélikus tanintézete találta méltónak, hogy 1932-ben emléktáblával tisztelegjen előtte, sőt 2002-ben az iskola névadójának válassza. A négyszintes iskolaépület keleti homlokzatán látható Péterfy Sándor domborműves emléktáblája. A felső kőkeret egy szépen faragott dombormű: egy pálmaágon ül egy kiterjesztett szárnyú bagoly. Karmai között egy nyitott könyvet tart, a kötet egyik lapján ez áll: A B C. A bagoly a bölcsességet, az egész a tanulást és tanítást szimbolizálja. Arany János Széchenyi emlékezete című versét idézték az emléktáblán, amelyet 1932. október 11-én avattak fel, felirata: „Nem hal meg az ki milliókra költi dús élete kincsét, ámbár napja múl...”

Első világháborús emléktábla

A pinnyédi Jézus Szíve kápolna homlokzatán elhelyezett pilisi vörös márványtáblát 1934. május 27-én szentelték meg. Az első világháború hősi halottainak név szerint állítottak emléket.

Domborművek

Cziráky-dombormű

A Rábaszabályozó Társulat gróf Cziráky Béla emlékére díszközgyűlést hívott össze 1911-ben, hogy méltóképpen megemlékezzenek a társulat néhai elnökéről. Ekkor döntöttek arról, hogy a Rába és a Kis-Duna összefolyásánál egy hatalmas, vasbetonból készülő emlékoszlopot állítanak, s rajta az ő reliefképét is elhelyezik. A vasbeton obeliszk tervezésével Zielinszky Szilárdot, a kivitelezéssel Melocco Pétert bízták meg. Az emlékművön elhelyezett nagyméretű, Cziráky Bélát ábrázoló bronz dombormű Horváth Adorján alkotása. A 24 méter magas obeliszk márványlapján olvasható felirat: „Gróf Cziráky Bélának az 1896-tól 1911-ig volt örök érdemű elnökének emlékére építtette a Rábaszabályozó Társulat 1912-ben.” Az emlékmű leleplezésére 1913. október 4-én került sor.

19. gyalogezred domborműve

A székesegyház külső déli oldalán 1927-től látható a győri 19. gyalogezred emlékműve. Az ezredet III. Károly császár és király engedélyével 1734-ben Pálffy Ferenc állította fel. Az I. világháborúban IV. Károly király ezrede volt, Győr megyei és Veszprém megyei katonák teljesítettek szolgálatot. 1916-ban Oroszországban a rohamot vezénylő Rech ezredes, Broditól délre egy harci állás bevétele során katonáival együtt halt meg. A 19. gyalogezred új parancsnoka Klempa Kálmán tábornok lett. A kődombormű Horváth Adorján alkotása, a keretet Birkmayer László faragta. Egy kőtáblán Habsburg IV. Károlyról és a 19. gyalogezred hősi halottairól emlékeztek meg. Felirata: „Őfelségének IV. Károlynak, Magyarország vértanúi halált halt apostoli királyának, legfelsőbb hadurának és ezredtulajdonosának, valamint az 1914-1918. évi világháborúban, vitéz ezredének a dicsőség mezején Istenért, királyért és hazáért elesett 9731 hősének emeltette a volt Cs. és K. Károly király nevét viselő Győri 19. Sz. Gyalogezred. 1734-1918. Hiába omlott volna e sok vér? Horváth Adorján szobrász 1926.” Az emlékmű avatásán, 1927. november 13-án Klempa Kálmán parancsnok is részt vett.

Dr. Petz Lajos-dombormű

Az egykori Szentháromság kórház régi igazgatási pavilonjának földszintjén dr. Petz Lajos kórházépítő főorvos halálának első évfordulóján, 1933 júniusában babérkoszorúval keretezett márvány domborművet helyeztek el. A szöveg felett dr. Petz Lajos profilja látható, amely Horváth Adorján alkotása.

31-esek emlékműve

A több mint egy méter magas szobrot a 31-es honvédek egyesületi helyiségében, Péter István Kálvária utcai vendéglőjében állították fel. Az avatóünnepséget a Kálvin kultúrházban (Kossuth Lajos utca 9. sz.) tartották 1927. december 4-én. Az emlékmű sorsa ismeretlen.

Bálint Mihály-dombormű

A Városi Kultúrház (Czuczor Gergely utca. 17.) előcsarnokában 1936-ban helyezték el a fehér márványból kifaragott alkotást, amely valószínűleg megsemmisült a történelem viharában.

Síremlékek

Laszberg Rudolf síremléke

Laszberg Rudolf gróf (1848-1908) Győr szabad királyi város és Győr vármegye főispánja. Ő volt a Kisfaludy Szoborbizottság elnöke, a millenniumi ünnepségek irányítója. Támogatta Zechmeister Károly polgármester nagyszabású urbanizációs és iparfejlesztő programját. Budapesten hunyt el, ám győri lokálpatriótának kijáró tisztelettel Győrött, a belvárosi temetőben temették el. 1912-ben nyitották meg a nádorvárosi köztemetőt, ahol 1913-tól alakítottak ki díszsírhely-parcellát. Laszberg Rudolf volt az első, aki itt lelte meg végső nyughelyét.

Hilbert Károly síremléke

Hilbert Károly (1855-1908) jogász, országgyűlési képviselő. Első sírhelye az újvárosi temetőben volt. Családja 1913-ban készíttetett új síremléket a nádorvárosi köztemetőben. A kompozíció fő alakja Hilbert Károly babérkoszorúval díszített mellszobra, előtte egy egész alakos női szobor áll.

Hilbert Ferenc síremléke

Horváth Adorján 1928-ban már hosszú évek óta Budapesten élt, amikor a néhai Hilbert Ferenc családjától megbízást kapott síremlék elkészítésére, ezért hosszú hónapokra visszatért szülővárosába. A Dunántúli Hírlap újságírója ebből az alkalomból kereste fel a művészt Gyár utcai műhelyében:

„Álmos szemekkel, de mosolygó arccal fogadott bennünket Horváth Adorján szobrászművész. Első kérdése az volt, hogy miként bukkantunk rá. Majd mentegetőzött, hogy az ajtót azért kell csukva tartani, mert akkor a hideg nem jön be a „hodályba”.
Kérdésünkre aztán elmondta, hogy a műterem fésűgyár volt. Alkalmasabb lokalitást nem tudott találni Győrött. És bár a fésűgyár is alacsony, mégis kénytelen volt műteremmé előléptetnie, mert a Hilbert Ferenc-síremléket Győrött akarja mintázni, modellbe önteni és márványból is kivésni. A műterem végén van berendezve a művész szalonja, ebédlője és hálója. Az aszfaltos műterem bohémtanya-részét gyékényszőnyeg fedi, amelynek az ágy előtti része a szmirna, az ágy oldalrésze pedig a gobelin előkelő címet viseli. A végtelenségig szerény kedves művész csak hosszas kapacitásra mutatta meg a Hilbert Ferenc-síremlék miniatür modelljét.Gyönyörű elgondolás. Egy jóságos tekintetű édesanya főalak, körülvéve négy angyalarcú aprósággal. Karrarai márványból kifaragva, ez a monumentális síremlék, amely szembe kerül a művész egy másik gyönyörű alkotásával, a Hilbert Károly-síremlékkel – hagtásosan fog érvényesülni. Az a hatalmas agyagkupac, amely a fésűgyárból lett műterem nagy részét elfoglalja és a masszív állvány, amelyen agyaból az ihletett művészkezekmajd testté formázzák a nagyszerű elgondolást, – bizonyítékai annak, hogy a mester munkára készen áll…”

Hilbert Ferenc (1849-1919) sertéskereskedő. Jelentős vagyont gyűjtött. Mint a város virilis tagja, tevékenyen részt vett a közéletben. A márványból készült szoborkompozíció Jézus Krisztust ábrázolja, miközben megáldja a gyermekeket. 1929-ben állították fel a nádorvárosi köztemetőben.

Zechmeister Károly síremléke

Zechmeister Károly 1888-tól 1906-ig volt Győr város polgármestere. 1910-ben, 58 éves korában halt meg. A város tanácsa 1928-ban pályázatot hirdetett a néhai polgármester síremlékének elkészítésére. A kivitelre elfogadott pályamunkát Horváth Adorján készítette, aki Zechmeister Károlynak a város életében kifejtett építő, alkotó, a várost emelő tevékenysége szimbolikus kifejezését igyekezett láttatni. A díszes síremléket 1929-ben állították a győri köztemető V. parcellájának díszsírhelyén.

Bálint Mihály síremléke

Bálint Mihály (1841-1921) a Győri Szeszgyár Rt. egyik alapító tagja volt. A város jelentős adományozója, akit 1904-ben Győr díszpolgárává választottak. Még életében (1913) utcát neveztek el róla. Dr. Szauter Ferenc polgármester 1933-ban rendelte el, hogy a sírját addig jelölő egyszerű fakeresztet lecseréljék díszes márvány síremlékre, amelynek elkészítésével Horváth Adorjánt bízták meg. A szobor egy nőt mintáz, hosszú lepelben, egyik kezében Győr városát ábrázoló címerrel ékesített oszlopfőt tart.

Farkas Mátyás síremléke

Farkas Mátyás (1866-1934), Győr egykori polgármesterének síremlékét 1938-ban állították fel a győri köztemető V. parcellájában, a díszsírhelyen. A márványból készült szobor mészkő talapzaton áll. Egy férfialak, aki egy kisfiút ölel magához. Lábaiknál Győr város címerét tartalmazó irattekercs. 

Egyéb munkák

Petz Lajos-plakett

A Győri Orvosszövetség 1913-ban ünnepséget szervezett dr. Petz Lajos városi tiszti főorvos számára, abból az alkalomból, hogy 1913. augusztus 20- án I. Ferenc József király dr. Petz Lajosnak Felpéczi előnévvel nemesi címet adományozott. Díszgyűlés keretében adták át Horváth Adorján róla készült plakettjét. Az öntött bronz relief 100 x 61,5 mm, összesen 30 példányban készült.

Hősök vándordíja

A Győri Tornaegyesület Evezős Osztálya 1926-ban vándordíjat alapított 22 hősi halált halt tagja emlékének megörökítésére. A tömör bronzból készült, 40 kg súlyú, márvány talapzatú, 92 cm magas serleg Horváth Adorján munkája. A dombormű – melyet néhány hétre kiállítottak a Löwy bútoráruház kirakatában – egy haldokló harcost ábrázol, a tetején egy evezős áll, aki a hősök emlékét megkoszorúzza. A vándordíjat vidéki nyolcasok számára írták ki, és végleges elnyerését öt győzelemhez kötötték. Az értékes serlegért 1926. június 26-án, a budapesti nagy regattán mérkőztek meg először.

Győrben 1908-ban cipészkiállítást rendeztek; éremterveinek elkészítésével Horváth Adorjánt bízták meg.

Fontosabb művei még: Kozma Ferenc-mellszobor (Kisbér, 1896), László József-mellszobor (Pápa, 1900), Széchenyi Jenő és Erdődy Henrietta síremléke (Vasvörösvár, 1909), Joachim József-emléktábla (Köpcsény, 1911), Furulyázó juhász szobor (1919), Széchenyi Miklós síremléke (Orosháza, 1924), Magyarország Nagyasszonya (Rábaszovát, 1926), I. világháborús emlékmű (Nagyigmánd, 1926), Hősök emlékműve (Rábapatona, 1927)

Galambos Krisztina

Felhasznált irodalom:
Tóth Vilmos: Credo vitam aeternam. Győr: Győri Egyházmegyei Levéltár, 2021.
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri Képeskönyv. Győr: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021.
Almási Tibor: Fejezetek Győr képzőművészetének életéből. I. 1896-1900. = Arrabona 43. Győr, 2005.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Győr, 2012.
A Győrvárosi r. kath. elemi iskolai önkormányzat által fenntartott és annak hatósági felügyelete alatt álló népiskolák XXXI. évi értesítője az 1906-1907. tanévről. Győr, 1907. p. 18-21.
Értesítő a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumáról az 1908/9. isk. év végén. Győr, 1909. p. 26.
A komáromi kiállítás = Győri Közlöny, 35. évf. 68. sz. (1891. aug. 23.) p. 4.
Egy művész-fiúról = Győri Hírlap, 40. évf. 284. sz. (1896. dec. 11.) p. 2.
Egy kis szobrászat = Győri Hírlap, 48. évf. 19. sz. (1904. jan. 24.) p. 6.
Szobrászműterem a sétatéren = Győri Hírlap, 48. sz. 76. sz. (1904. ápr. 3.) p. 8.
Győri műtermekből. 1. Horváth Adorján = Győri Hírlap, 48. évf. 154. sz. (1904. júl. 3.) p. 4-5.
Benes-Holló képkiállítása = Dunántúli Hírlap, 12. évf. 149. sz. (1904. dec. 15.) p. 2.
Révai Miklós emlékezete = Győri Hírlap, 51. évf. 67. sz. (1907. márc. 21.) p. 1.
A cipészkiállítás érmei = Győri Hírlap, 52. évf. 36. sz. (1908. febr. 13.) p. 3.
Dr. Kovács Pál ünnep = Dunántúli Hírlap, 16. évf. 136. sz. (1908. nov. 17.) p. 1-3.
A győri műtermekből = Győri Híradó II., 1. évf. 28. sz. (1913. jún. 1.) p. 2.
Petz Lajos dr. ünneplése = Győri Híradó II., 1. évf. 184. sz. (1913. dec. 4.) p. 3.
Horváth Adorján = Győri Hírlap, 58. évf. 97. sz. (1914. ápr. 25.) p. 1-2.
„Hős tanárok, hős diákok, kik hazáért haltatok, Őrizze e szent írott kő emléketek, álmotok.” = Győri Hírlap, 69. évf. 106. sz. (1925. máj. 12.) p. 4.
Hősök vándordíja = Az Est, 17. évf. 134. sz. (1926. jún. 17.) p. 13.
Evezés = Nemzeti Sport, 18. évf. 96. sz. (1926. jún. 18.) p. 8.
(Leleplezték a Győr-nádorvárosi hősök em­léktábláját.) = Uj Nemzedék, 8. évf. 146. sz. (1926. júl. 2.) p. 8.
Műterem a fésűgyárban = Dunántúli Hírlap, 36. évf. 41. sz. (1928. febr. 19.) p. 4.
Egy győri szobrászról = Győri Hírlap, 78. évf. 290. sz. (1934. dec. 25.) p. 20.
Horváth Adorján szobrászművész halála = Győri Nemzeti Hírlap, 9. évf. 20. sz. (1944. jan. 26.) p. 3.
V. B.: Szobrai ma is Győr díszei = Kisalföld, 54. évf. 38. sz. (1999. febr. 15.) p. 6.

A képek forrásai:
1. kép: Horváth Adorján = Győri Színház, 1. évf. 9. sz. (1911. dec. 24.) p. 15.
2-5., 7-10. kép: Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri Képeskönyv. Győr: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021.
6. kép: A Győrvárosi r. kath. elemi iskolai önkormányzat által fenntartott és annak hatósági felügyelete alatt álló népiskolák XXXI. évi értesítője az 1906-1907. tanévről. Győr, 1907. p. 18-21.
18. kép: Hősök vándordíja = Az Est, 17. évf. 134. sz. (1926. jún. 17.) p. 13. 
A többi kép a szerző saját fotója

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.