A lelőhelyet – mely méretében vetekszik a Manhattan-szigettel – 1974-ben fedezték fel véletlenül, 4 m mélyen a föld alatt, de Csao Kang-min régész azonosította a leletet. Az életnagyságú figurák között vannak katonák (lándzsások, alabárdosok, baltások, kardosok és íjászok), parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lányszobrok, erőművészek és zenészek. A terrakotta regimentet a sír közelében helyezték el föld alatti árkokban: az elsőben a fő hadsereget (6000 fő), a másodikban a lovassági és gyalogos csapatokat (1500 fő), valamint a harci szekereket, a harmadikban pedig a vezérkart (68 fő + 1 harci szekér).

Sze-ma Csien (i. e. 145 v. 135 – i. e. 86) történetíró szerint a mauzóleumot i. e. 246-ban kezdték építeni 700.000 munkás részvételével, és az uralkodó halála után fejezték be. A császár palotákkal, tornyokkal, hivatalokkal, használati tárgyakkal és kincsekkel lett eltemetve, higanyfolyókkal és tavakkal övezve (találtak is a sírt rejtő halom talajában feltűnően magas higanykoncentrációt). De érdekes módon a történész egy szót sem ejtett a terrakotta hadseregről. 2007-ben egy 30 méter magas, lépcsős falú épületet azonosítottak be a halomsír mélyén, mely valószínűsíthetően a történetíró által ecsetelt sírkamrát rejti. Még nem tárták fel, mert az eddig előkerült leletek állagmegóvása is komoly problémákat okoz (penészgomba).

A fényűző mauzóleummal a császár nem vezetett be új szokást, csak továbbfejlesztette, finomította, gazdagította az addigra már kialakult temetési szertartást. A síremléket furfangos csapdák védték a hívatlan látogatóktól, s a munkások, akik készítették őket, maguk is a halálukat lelték, nehogy elárulhassák a titkokat. Úgy tűnik, hogy az uralkodó hadseregének élethű másolatát készíttette el agyagból, felszereléssel együtt. S mivel úgy hitte, hogy a szobrok életre kelnek majd a túlvilágon, nem csak katonákat, de terrakotta ágyasokat, zenészeket, akrobatákat, tisztviselőket, sőt állatokat (hattyú, daru, liba, kacsa) is rendelt, nehogy bármiben is hiányt szenvedjen.

A figurákat állami mesteremberek és helyi kézművesek alkották meg. Az alakok rejtett hajlataiban talált feliratok segítségével 87 szobrászmestert sikerült azonosítani, akik fejenként kb. 10 iparost alkalmaztak. Öntőformák segítségével külön készítették el a fejeket, karokat, lábakat és törzseket, és a végén rakták őket össze. 10 fejmintát használtak (ezek a Kína különböző területeiről származó embereket képviselték), de az arcokat minden esetben egyedire formázták – nincs két egyforma. Magasságuk, hajviseletük, egyenruhájuk a rangjukat tükrözi, és minden korosztály képviselteti magát. Egy részük nyugodtnak, mások dühösnek és harcra késznek látszanak. Felszerelésük rendkívül részletes, még a gombok is gondosan vannak megformálva. Az rejtély, hogy miért nincs köztük egyetlenegy pajzsos vagy sisakos katona sem, pedig ezeket a védő felszereléseket is használták abban a korban. Az égetett agyagot lakkal borították, s ezt festették be. A fegyverek és a vértek valódiak. A kész élethű szobrokat katonai alakzatban helyezték el a sírban. Sajnos a harci eszközök jelentős része a temetés után kirobbant polgárháború során eltűnt, a festék pedig megkopott, de vannak restaurált darabok. Az életnagyságú bronz harci szekerek, melyeket 4 ló húz, hámjaikat pedig arany és drágakövek díszítik, igazi műalkotások.

A figurák főbb típusai: fegyvertelen, lándzsás, térdelő számszeríjas, álló számszeríjas, harci szekeres, lovas, hadnagy, tiszt, kardos tábornok, szakállas tábornok, ló, harci szekér. A sírkamrában bronz fegyvereket találtak, megtalálható köztük az első császárság korában használt összes fajta: kétszer hajlított nyilak, számszeríjak, hosszú fanyelű szúrófegyverek, hosszú nyilak, dárdák, lándzsák, csatabárdok, szablyák, balták, kardok, tőrök. A 2200 éves bronz gyilkolóeszközök szinte egyáltalán nem korrodálódtak. Vannak olyan hipotézisek is, melyek szerint ókori görög művészek segítettek az agyaghadsereg elkészítésében, ez pedig azt jelentené, hogy már a Selyemút megnyitása előtt is volt kapcsolat a két szuperhatalom között. Európai DNS-eket találtak a tartományban az első császárság idejéből, ráadásul az életnagyságú szobrok sem voltak jellemzők a korabeli kínai kultúrára, korábban csak 20 cm-es emberábrázolások kerültek elő. Ezenkívül a bronz megmunkálása is nyugati hatásra utal.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A múzeum, mely az eddig feltárt kincsek egy részét mutatja be, 1979-ben nyílt meg, addigra kb. 2000 harcost ástak ki. Azóta turisztikai látványosság, de az ásatás tovább folytatódik. A terrakotta hadsereget láthatták az egész világon, 1988-ban a magyarok is megcsodálhattak 11 szobrot és 22 eszközt a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2015-ben pedig az Iparművészeti Múzeumban.

tmoni

Fotógaléria: Az agyaghadsereg

19 kép

 

Forrás: Wikipédia, Wikipedia (angol), Origo, múlt-kor, kiállítási útmutató, 24.hu, Yoair, fidelio, Tristar History, Liked, Érdekes világ.hu, OFI, Kozelstavol.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép, 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép, 15. kép, 16. kép, 17. kép, 18. kép, 19. kép, 20. kép, 21. kép, 22. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.