Az agyaghadsereg
Az első kínai császárt, Csin Si Huang-tit (i. e. 260 – i. e. 210) egy agyaghadsereggel együtt temették el egy 98 km2-es sírkomplexumban, Hszian városának közelében, hogy biztosítsák az uralmát a túlvilágon is. Körülbelül 8000 katonáról, 130 harci szekérről van szó 520 lóval, illetve 150 lovasról, melyek egy része még nincs feltárva. A 38 év alatt létrehozott remekművet – mely a világörökség része – a kínaiak ősi civilizációjuk szimbólumának tekintik.
A lelőhelyet – mely méretében vetekszik a Manhattan-szigettel – 1974-ben fedezték fel véletlenül, 4 m mélyen a föld alatt, de Csao Kang-min régész azonosította a leletet. Az életnagyságú figurák között vannak katonák (lándzsások, alabárdosok, baltások, kardosok és íjászok), parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lányszobrok, erőművészek és zenészek. A terrakotta regimentet a sír közelében helyezték el föld alatti árkokban: az elsőben a fő hadsereget (6000 fő), a másodikban a lovassági és gyalogos csapatokat (1500 fő), valamint a harci szekereket, a harmadikban pedig a vezérkart (68 fő + 1 harci szekér).
Sze-ma Csien (i. e. 145 v. 135 – i. e. 86) történetíró szerint a mauzóleumot i. e. 246-ban kezdték építeni 700.000 munkás részvételével, és az uralkodó halála után fejezték be. A császár palotákkal, tornyokkal, hivatalokkal, használati tárgyakkal és kincsekkel lett eltemetve, higanyfolyókkal és tavakkal övezve (találtak is a sírt rejtő halom talajában feltűnően magas higanykoncentrációt). De érdekes módon a történész egy szót sem ejtett a terrakotta hadseregről. 2007-ben egy 30 méter magas, lépcsős falú épületet azonosítottak be a halomsír mélyén, mely valószínűsíthetően a történetíró által ecsetelt sírkamrát rejti. Még nem tárták fel, mert az eddig előkerült leletek állagmegóvása is komoly problémákat okoz (penészgomba).
A fényűző mauzóleummal a császár nem vezetett be új szokást, csak továbbfejlesztette, finomította, gazdagította az addigra már kialakult temetési szertartást. A síremléket furfangos csapdák védték a hívatlan látogatóktól, s a munkások, akik készítették őket, maguk is a halálukat lelték, nehogy elárulhassák a titkokat. Úgy tűnik, hogy az uralkodó hadseregének élethű másolatát készíttette el agyagból, felszereléssel együtt. S mivel úgy hitte, hogy a szobrok életre kelnek majd a túlvilágon, nem csak katonákat, de terrakotta ágyasokat, zenészeket, akrobatákat, tisztviselőket, sőt állatokat (hattyú, daru, liba, kacsa) is rendelt, nehogy bármiben is hiányt szenvedjen.
A figurákat állami mesteremberek és helyi kézművesek alkották meg. Az alakok rejtett hajlataiban talált feliratok segítségével 87 szobrászmestert sikerült azonosítani, akik fejenként kb. 10 iparost alkalmaztak. Öntőformák segítségével külön készítették el a fejeket, karokat, lábakat és törzseket, és a végén rakták őket össze. 10 fejmintát használtak (ezek a Kína különböző területeiről származó embereket képviselték), de az arcokat minden esetben egyedire formázták – nincs két egyforma. Magasságuk, hajviseletük, egyenruhájuk a rangjukat tükrözi, és minden korosztály képviselteti magát. Egy részük nyugodtnak, mások dühösnek és harcra késznek látszanak. Felszerelésük rendkívül részletes, még a gombok is gondosan vannak megformálva. Az rejtély, hogy miért nincs köztük egyetlenegy pajzsos vagy sisakos katona sem, pedig ezeket a védő felszereléseket is használták abban a korban. Az égetett agyagot lakkal borították, s ezt festették be. A fegyverek és a vértek valódiak. A kész élethű szobrokat katonai alakzatban helyezték el a sírban. Sajnos a harci eszközök jelentős része a temetés után kirobbant polgárháború során eltűnt, a festék pedig megkopott, de vannak restaurált darabok. Az életnagyságú bronz harci szekerek, melyeket 4 ló húz, hámjaikat pedig arany és drágakövek díszítik, igazi műalkotások.
A figurák főbb típusai: fegyvertelen, lándzsás, térdelő számszeríjas, álló számszeríjas, harci szekeres, lovas, hadnagy, tiszt, kardos tábornok, szakállas tábornok, ló, harci szekér. A sírkamrában bronz fegyvereket találtak, megtalálható köztük az első császárság korában használt összes fajta: kétszer hajlított nyilak, számszeríjak, hosszú fanyelű szúrófegyverek, hosszú nyilak, dárdák, lándzsák, csatabárdok, szablyák, balták, kardok, tőrök. A 2200 éves bronz gyilkolóeszközök szinte egyáltalán nem korrodálódtak. Vannak olyan hipotézisek is, melyek szerint ókori görög művészek segítettek az agyaghadsereg elkészítésében, ez pedig azt jelentené, hogy már a Selyemút megnyitása előtt is volt kapcsolat a két szuperhatalom között. Európai DNS-eket találtak a tartományban az első császárság idejéből, ráadásul az életnagyságú szobrok sem voltak jellemzők a korabeli kínai kultúrára, korábban csak 20 cm-es emberábrázolások kerültek elő. Ezenkívül a bronz megmunkálása is nyugati hatásra utal.
A múzeum, mely az eddig feltárt kincsek egy részét mutatja be, 1979-ben nyílt meg, addigra kb. 2000 harcost ástak ki. Azóta turisztikai látványosság, de az ásatás tovább folytatódik. A terrakotta hadsereget láthatták az egész világon, 1988-ban a magyarok is megcsodálhattak 11 szobrot és 22 eszközt a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2015-ben pedig az Iparművészeti Múzeumban.
tmoni
Forrás: Wikipédia, Wikipedia (angol), Origo, múlt-kor, kiállítási útmutató, 24.hu, Yoair, fidelio, Tristar History, Liked, Érdekes világ.hu, OFI, Kozelstavol.hu
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép, 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép, 15. kép, 16. kép, 17. kép, 18. kép, 19. kép, 20. kép, 21. kép, 22. kép.
A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia