A világ egyik legszebb állatparkjában több mint 700 – részben a kihalástól fenyegetett – állatfaj 8000 egyede talált otthonra és megfelelő élettérre a 17 hektárnyi területen – az összes kontinensről. Egy látogatás a Schönbrunni Állatkertben, egy semmi máshoz nem hasonlítható környezetben, nemcsak kikapcsolódás felnőttnek és gyereknek egyaránt, de érdekes betekintést is nyújt az intézmény természetvédelmi munkájába. A modern állatkertek egyfajta oktatási központként is működnek – itt is komoly kutató és tanító, ismeretátadó munka folyik (pl. speciális vezetések és workshopok). Ehhez nemcsak zoológusok, állatorvosok és ápolók tapasztalatára és tudására van szükség, hanem az állatkertek nemzetközi szövetsége keretében végzett munkára is.

A schönbrunni kastély hátsó kertjében már 1540-ben is volt egy kis állatgyűjtemény, de II. Miksa (1527-1576) kimondottan azzal a céllal vásárolta meg a birtokot a Habsburgoknak, hogy dísz- és állatkert legyen belőle. Itt helyezte el a Spanyolországból magával hozott elefántokat. Modern állatparkként azonban Mária Terézia (1717-1780) és férje, Lotaringiai Ferenc (1708-1765), azaz I. Ferenc német-római császár nyitotta meg 1752. július 1-jén. A létesítményt Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey (1710-1761) francia építész tervezte. Kezdetben csak a császári család és nagy számú vendégeik gyönyörködhettek benne, de 1779-ben a nagyközönség számára is látogathatóvá tették. Az osztrák nagykövetek és utazó kereskedők szerezték be az állatokat, illetve ide került a Savoyai Jenő herceg (1663-1736) nyári rezidenciájában, a Belvedere kastély kertjében még a 17. században létrehozott menazséria állománya is.

Az uralkodónő parancsára az első 30 évben nem éltek ragadozók a parkban (antilopok, flamingók, kecskék, juhok és struccok), de később már mindenféle állatfaj látható volt. Az első elefánt 1770-ben költözött be, majd 1781-ben farkasok és medvék érkeztek, 1800-tól pedig már jegesmedvék, nagymacskák és kenguruk is színesítették az állományt. A nagyközönség fokozott érdeklődéssel kísérte figyelemmel az egzotikus állatok sorsát. Az első, 1828-ban érkezett zsiráf hatalmas feltűnést keltett, és 1906-ban itt született először elefánt fogságban. Az állatkertnek 1914-ben 3400 lakója volt, s a Monarchia felbomlásáig magántulajdonban maradt. Az első világháború után a parkot pénzügyi okokból be akarták zárni, de a bécsiek ezt megakadályozták egy gyűjtőakcióval. Ez viszont magával vonta, hogy belépti díjat kellett szedniük. A második világháború pusztításait is megszenvedte a park, de sikerült túlélnie. Attól kezdve azonban újra és újra felmerült a bezárás kérdése, egészen 1992-ig, mikor a létesítmény üzemeltetését egy társaság vette át, élén dr. Helmut Pechlaner állatorvossal (1946), aki 2007-es nyugdíjazásáig volt az intézmény igazgatója. Megnövelte a látogatók számát, új terráriumot, akváriumot, madárházakat, elefántparkot és a nagymacskáknak 600 négyzetméteres kifutót épített, valamint létrehozta az Ausztrália-házat és az Esőerdő-házat. A bécsi vadaspark 2007 és 2019 között Dagmar Schratter (1954) vezetésével ötször is elnyerte az Európa Legjobb Állatkertje címet (2008, 2010, 2012, 2014 és 2018). 2020-ban Stephan Hering-Hagenbeck (1967) vette át tőle a stafétabotot, folytatta az innovatív munkát, és 2021-ben hatodszor is meglett a minőséget jelző cím.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A világ egyetlen üzemelő barokk állatkertjében ma a korszerű állattartás követelményeinek megfelelően kialakított helyük van az állatoknak, s a vadaspark minden évben újdonságokkal várja a látogatókat. Zsiráfokat láthatnak szemmagasságból egy galériáról, kötélről kötélre ugrándozó orangutánokat, az emelvényükön tomboló szibériai tigriseket, eukaliptuszt falatozó koalákat, vagy iszapfürdőző afrikai elefántokat. Nagy népszerűségnek örvendenek a mozgékony szurikáták is, de a legnépszerűbb lakók az óriás pandák. A Schönbrunni Állatkert az egyetlen Európában, ahol ezt a veszélyeztetett fajt természetes módon tenyésztik.

A számos állat- és növényház (Esőerdő-ház, Akvárium-Terrárium, Pálmaház, Majomház, Ausztrália-ház, Sivatagi ház, Sarkkörház stb.) mind-mind különböző fajok életterébe kalauzolja a látogatót. Látványetetésekkel is várják az érdeklődőket, a legnagyobb érdeklődésre a dél-amerikai oroszlánfókák tartanak számot. A jegesmedvék 1700 m2-es Franz-Josef-Landja, panorámalift, Naturerlebnispfad-tanösvény – amely  lombkorona sétány is –, függőhidak, játszóterek várják az évi több mint 2 millió érdeklődőt. A park közepén még mindig ott áll a 18. századi császári pavilon, mely éppúgy a múltat idézi, mint a tiroli parasztház. Ez a legnagyszerűbb ebben a bécsi létesítményben: a legmodernebb állatkertek közé tartozik, mégis sikerült megőriznie történelmi báját.

tmoni

Fotógaléria: A világ legrégebbi állatkertje: a Tiergarten Schönbrunn

34 kép

 

Forrás: Wikipédia, Wikipedia (német, angol), az állatkert honlapja, NLC, Ma.hu, Anya-jajj, Alon

A képek a Wikimedia Commons és a pixabay.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép; 29. kép; 30. kép; 31. kép; 32. kép; 33. kép; 34. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája