A titkos házasság mindkét alkotó első bécsi munkája volt állami alkalmazásban. Giovanni Bertatit 1791-ben Lorenzo da Ponte utódjaként nevezték ki a császári udvar költőjévé. Első bécsi szövegkönyvéhez az eredetileg angol környezetben játszódó történetet Itáliába helyezte át. A librettó „jól megszerkesztett, felesleges kitérőkbe sohasem tévedő szellemes történet …, amely elkerüli az opera buffa … sablonjait”. Domenico Cimarosa pedig 1792-ben váltotta Antonio Salierit az udvari karmesteri pozícióban. Az új tisztségében II. Lipót osztrák császártól kapott megrendelésre készítette el ötvennegyedik operáját. Az olasz zeneszerző muzsikájára egyaránt jellemző a vidámság és a könnyedség, az énekesek számára pedig bravúrlehetőségeket is kínál.

A titkos házasság ősbemutatóján maga a zeneszerző vezényelt. A főszerepekben egy kivételével olasz énekesek léptek színpadra. Geronimót a basszbariton Giambattista Serafino Blasi, Elisettát a szoprán Giuseppina Nettelet, Carolinát a szoprán Irene Tomeoni (1763-1830), Fidalmát az osztrák mezzoszoprán Dorothea Sardi-Bussani (1763-1809), Robinson grófot a 18. század egyik legjelentősebb énekese, a basszbariton Francesco Benucci (1745-1824), Paolinót az egykori Kismartonban is fellépő tenor énekes, Santo Nencini énekelte.

Az opera az ősbemutatón óriási sikert aratott. A közönség egyszerűen nem volt hajlandó távozni a színházból, ezért II. Lipót utasítását követően még aznap este megismételték a teljes művet, kiérdemelve ezzel a zene- és operatörténet leghosszabb ráadása címet. Az előadók azonban a második fellépésük előtt a császár jóvoltából vacsorát kaptak, utána játszották el újra a vígoperát. Bécsben ekkor összesen hatvanhétszer adták elő a művet, amelyet ezt követően egész Európában és Itáliában is óriási lelkesedéssel fogadtak. Napjainkig is a zeneszerző legismertebb és legnépszerűbb művének számít.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Winkler Gábor: Barangolás az operák világában; Opera: zeneszerzők, művek, előadóművészek. szerk. Batta András; Till Géza: Opera; Matthew Boyden: Opera; wikipedia

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.