Mi tagadás, Katona József drámája igazi klasszikus, így az ebből készült Erkel-opera is, bár talán kevés olyan zenedráma létezik, amely az ősbemutató óta ennyi átíráson, kiigazításon esett volna át. Bármilyen aspektusból közelítjük meg az alapdrámát, illetve az abból készült zeneművet, kétségtelen, hogy igazi nagyszerűsége az időtlenségében rejlik. Mindegy, milyen korban, milyen társadalmi struktúrában élünk, azok az emberi érzések és tulajdonságok, amelyek a cselekményt mozgatják, érthetők és érezhetők voltak a múltban, és azok lesznek a jövőben is.

A most látható előadás Vidnyánszky Attila rendezésében egy kissé megújuló, újragondolt produkció, amelynek talán az egyik legfontosabb eleme, hogy az alapvetően tenor Bánk bán szerepét az általam látott előadásban Molnár Levente gyönyörű baritonon énekelte, aki elementáris energiával van jelen a színpadon. II. Endre szerepében Laborfaly Soós Béla látható, Ottót Pataki Adorján alakítja. Kálmándy Mihály Petúr bán bőrébe bújva nyűgözi le a közönséget, míg Tiborc alakját Kováts Kolos, Biberachot pedig Kendi Lajos jeleníti meg. Melinda megformálója Rendes Ágnes, Gertrúdként pedig a győriek egyik kedvence, Lázin Beatrix sziporkázik. Az előadás több szereposztásban kerül a közönség elé.

Cziegler Balázs díszlettervezőnek köszönhetően a színpadon modern üvegfal látható, amely rögtön egyfajta vizuális disszonancia érzését kelti a nézőkben, mintha két világot választana el egymástól: az egyikben folyik a királyi tivornya, a másikban pedig szerveződik a Petúr vezette nemesi felkelés. A viszonylag sötét tónusú színpad is azt sugallja, hogy a konfliktus elkerülhetetlen.

Berzsenyi Krisztina jelmezei kortalanok, mintegy szimbolizálva, hogy a történet bármely történelmi érában játszódhat(na). A magyar ruhák hagyományosabb vonalat képviselnek, míg a merániak öltözete kissé kirívó, polgárpukkasztó.

Ma is aktuális a kérdés, amit Vidnyánszky Attila rendezése sugall: mennyire képzelhető el harmónia két idegen világ találkozásában?

Katona József örökzöld, a királydrámák mélységeit hordozó művéhez a szövegkönyvet Egressy Béni írta, Erkel Ferenc pedig fantasztikus zenét komponált, mintegy megalkotva nemzeti operánkat. Hogy a most, Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott, baritonra épülő Bánk bán milyen fogadtatásra talál a győri nézők szélesebb körében az hamarosan kiderül, mindenesetre a február 1-én látott előadás végén a közönség álló tapssal jutalmazta a produkciót.

Bári Edit
Fotók: Orosz Sándor – Győri Nemzeti Színház

Fotógaléria: Erkel Ferenc – Egressy Béni: Bánk bán – A Győri Nemzeti Színházban

Orosz Sándor (Győri Nemzeti Színház) fotói

36 kép