Bethlen Istvánra és kormányára nehéz és emberpróbáló feladatok vártak, hiszen meg kellett teremteni a belpolitikai konszenzust, a gazdasági stabilitást, és újra el kellett helyezni az országot a nemzetközi geopolitikai térben. Hathatós, logikusan felépített kormányzati munkára volt szükség ahhoz, hogy elérjék az 1920-as évtized második felére az ország bel- és külpolitikai konszolidációját, megkezdjék a gazdaság növekedő pályára állítását. Mely konkrét kormányzati lépések idézték elő a konszolidációt? Milyen politikai és gazdasági stratégiára volt szüksége Bethlen Istvánnak ahhoz, hogy elérendő céljait megvalósítsa? Tízéves miniszterelnöki munkásságának milyen máig ható következményei voltak? Ezen kérdések mentén mutatta be a nagyszámú közönségnek dr. Gali Máté a bethleni konszolidáció felépítését, történelmi- és politikai jelentőségét, és vont le következtetéseket Bethlen István munkásságáról.

Gali Máté előadása elején kifejtette, hogy Bethlen István alakja és munkássága – lévén az erdélyi arisztokrácia oszlopos tagja volt – nem érthető meg a trianoni békediktátum és annak következményei nélkül. 1920-ban Magyarország területének és népességének majd kétharmad része idegen államok szupremáciája alá került, mely tetemes veszteségekből a legnagyobb szeletet Románia „harapta ki”. Az erdélyi grófot így származása és identitása miatt még mélyrehatóbban és megrázóbban érintette a geopolitikai döntés. Érdekes és talán sokak által nem ismert tény, hogy Bethlen István Horthy Miklós kormányzó felkérését a kormányalakításra csak harmadszorra fogadta el, tehát az 1921. júliusi kinevezés előtt már kétszer is preferált személy volt a miniszterelnöki bársonyszékre. Bethlen István létrehozta azt az Egységesülés Pártot, amely már képes volt biztosítani a kormányzati többséget és stabilitást, a megalakult kormány első lépései pedig a belpolitikai konszolidáció irányába mutattak.

Szükséges volt kiegyezni az Országos Kisgazdapárttal és a Magyar Szociáldemokrata Párttal, illetve meg kellett hozni azokat a világos és tiszta határokat, melyek segítségével a különböző társadalmi mozgalmak kordában tarthatóak voltak. Az első lépések között meg kellett alkotni azt a választórendszert, mely biztosítani tudta a konzervatív jobboldali többség kormányzását, így létrehozták az Országgyűlés alsó- és felsőházát, valamint pontosan megfogalmazták a törvényhatósági választásokon való részvétel feltételeit és szabályait. A bethleni konszolidáció fontos összetevői voltak a társadalom szinte minden rétegét érintő szabályozások, melyek az oktatástól kezdve az egészségügyön át a szociális biztosításig minden közszférát igyekeztek hatékonnyá tenni és új tartalmakkal megtölteni. A társadalmi konszolidáció alapját természetszerűleg a gazdaság stabilitása képezi, mely eléréséhez sok új, addig nem ismert és „húsba vágó” monetáris- és gazdaságpolitikai lépésre kényszerült a kormány, amilyen a külföldi hitelfelvétel, illetve a lehetséges szovjet-magyar kapcsolatok felépítése. Bethlen István egy évtizedig tartó kormányzása „feltámasztotta” hazánkat a trianoni nemzethalálból, majd biztos geopolitikai környezetben stabil társadalmi-gazdasági pályára állította.

Az MCC győri képzési központja hétről hétre kínál érdekes és aktuális témájú programokat, melyek közül a következő február 3-án, csütörtökön 17 órakor kerül megrendezésre Globális trendek: A nyugati értékek megvitatása, újradefiniálása és helyreállítása címmel, a témát Rodrigo Ballester, Patrick Gray és Gladden Pappin fogják körbejárni.