A kerámiák páratlan értéket képviselnek, és a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében kerültek vissza egykori szülőhelyükre. A világ legszebb és leggazdagabb Zsolnay-kollekciója itt született, de egy másik földrészen élő tulajdonosa 1974-től évtizedeken keresztül gyűjtötte össze a nagyvilág különböző pontjain. A gyár legkiemelkedőbb alkotásait foglalja magába, amelyek különböző nemzetközi és világkiállításokra, valamint külföldi piacokra készültek. Nem véletlen, hogy a kollekció 90%-át külhonban vásárolta a gyűjtő. A fő koncepció az volt, hogy a gyűjtemény jellemezze a család egyes tagjai (Zsolnay Vilmos, Teréz, Júlia, Júlia férje, Sikorski Tádé és Miklós) által meghatározott korszakait (durván 1874-től 1920-ig).

A Zsolnay Luxury Porcelain (1853) működésének három fő szakaszából tartalmaz műtárgyakat a gazdag kollekció. A historizmus időzakában készült alkotások felismerhetők a természeti díszítőelemekről, valamint Zsolnay Teréz és Júlia által gyűjtött néprajzi és régészeti ornamensekről. Vannak olyan darabok is, melyeket a hölgyek saját kezűleg festettek és szignáltak. Ebben az időszakban Klein Ármin (1855-1883), az első akadémiai képzettségű tervező volt a meghatározó tényező, aki a klasszikus görög mitológiát, a kora reneszánsz öltözékeket, az ónémet portrékat és a magyar népélet jeleneteit kedvelte. A honalapítás ezredik évfordulójára új máztechnikával állt elő Zsolnay Vilmos (1828-1900), melyet a millenniumról nevezett el, ezért így hívjuk a gyár ezen korszakát is. Az ekkor készült kerámiák színváltó, színjátszó máza szemet gyönyörködtető, a nemesfémek, drágakövek csillogását adja a műveknek, melyek indiai, japán és kínai mintákkal pompáznak. A speciális máz, az eozin – meg a porcelánfajansz – világhírűvé tette megalkotóját és a gyárat is. Vilmos halála után fia, Zsolnay Miklós (1857-1922) vette át a stafétabotot, ő hívta Pécsre az art noveau fiatal művészeit, akik közül Apáti Abt Sándor (1870-1916) volt a legnagyobb hatással a gyár szecessziós korszakára.

A Zsolnay Manufaktúra a 20. század elején Európa egyik vezető kerámiaüzeme volt, ezért presztízst jelentett egy ott készült műtárgyat birtokolni. A világháború és az államosítás nyomán azonban visszaszorultak a világpiacról a magyar piacra, és csak a hetvenes években lett újra divat Zsolnay-kerámiák gyűjtése. A gyárban készült luxus használati tárgyak antikvitásokká nemesedtek, értékük és áruk felszökött.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

2009-ben állapodott meg dr. Gyugyi László Pécs városával, hogy magángyűjteményét a 2,5 millió euró becsült piaci érték feléért eladja, amennyiben a kollekciót méltó környezetben, állandó kiállításként mutatja be, és soha nem adja tovább. Így történt, hogy 2010. szeptember 1. óta látogatható A Zsolnay aranykora című tárlat, mely a kerámiákon kívül hat darab vízfestékkel készült egyedi tervrajzot és két fényképalbumot is tartalmaz. Az egyedülálló művek közül kiemelkedik az a Zsolnay Vilmos kézírásával datált festett tányér, amit Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművész készített, de tervezői prototípusok is láthatók. A gyűjtő úgy alakította kollekcióját, hogy a gyár alkotásait a nemzetközi stílusfejlődés részeként mutassa be, és egyúttal a díszműgyártás keresztmetszetét is adja. Úgy nyilatkozott, hogy azért válik meg a Zsolnayktól, mert idős már, fiai tőle távol élnek, s nem akarja, hogy e kincsek később szétaprózódjanak Amerika múzeumaiban.

Az 588 ritkaságot tartalmazó kiállítás megnyitása óta több alkalommal bővült, javarészt Gyugyi László gyűjtőmunkájának és adományozási kedvének köszönhetően, így ma már 719 darabból áll, s a piaci értéke is jelentősen megnőtt. A vázákat, tálakat, virágedényeket, díszkorsókat, díszedényeket, lámpákat és kisplasztikákat felvonultató kollekció a Pécsen készült díszkerámiák fejlődéséről és sokszínűségéről tanúskodik, ezért a Zsolnay-negyed leglátogatottabb kiállítása a Gyugyi-gyűjtemény.

tmoni

Fotógaléria: Gyugyi László egyedi Zsolnay-porcelángyűjteménye

22 kép

 

Források: Zsolnay Negyed, wikipédia, kultúra.hu, Kossuth Kiadó, RévArt, Jelenkor, Pécsi Napilap, Forbes Magazin, Artmagazin

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.