Valamikor a papírnak is nagy értéke volt, kevesen értettek a készítéséhez. Aztán az ipari forradalommal ez is változott, lejárt a merített, egyénileg készített papírok ideje, megjelent a tömegtermelés, megalapították az első papírgyárakat. De az első kalendáriumok idején még nem voltak papírgyárak, így ezek a kézzel írott, majd kézinyomdákkal előállított darabok nem is voltak olcsók, nem két fillérbe kerültek. Tartalmukat nézve a napokra lebontott év mellett fel voltak tüntetve természetesen az egyházi ünnepek, a számtalan szent neve napja és más jeles napok is. Megjelentek ezekben a naptárakban asztrológiai jóslatok, bizonyos csillagászati tartalmak is. Ahogyan mondjuk a Hold állását talán csak megszokásból, de manapság is bele szokták tenni némely naptárakba. Aztán hasznos tudnivalókat illusztrálandó, már korán megjelentek az ilyen kiadványokban a metszetek, mégpedig a fametszetek, mert a nyomdatechnika ezeket tette csak lehetővé. Így a kalendáriumok lassan képes kiadványokká váltak, a képek pedig, ahogy a freskók a templomok falán, az analfabétáknak is mondtak valamit.

Egy Kassán nyomtatott kalendárium 1840-ből (Magyar Ferences Könyvtár CC BY)

Magyarországon az első ilyen nyomtatott kiadványok ugyancsak a 15. század végén és a 16. század elején jelentek meg. Az első nyomtatott magyar naptárt éppen Krakkóban, 1545-ben készíttette el Székely István Calendáriom címmel. Aztán ahogyan haladunk előre az időben, úgy fejlődött a kalendáriumkiadás. Az országos terítésű kiadványok mellett egyes vármegyék is saját kalendáriumokat szerkesztettek. Aztán megtették ezt az ambiciózusabb városok, majd pedig a szervezetek is. A történelmi egyházak már a kezdetektől adtak ki rendszeresen kalendáriumokat, amelyekben természetesen a vallásos tartalmak domináltak. Aztán a vidéken is megjelenő folyóiratok is meglátták ebben a lehetőséget. Miközben a kalendáriumok mellett megjelentek a különféle évkönyvek, almanachok is. Aztán eljött a 19. század, és a műfajban meg kell említenünk Bucsánszky Alajos (1802-1883) nevét, aki történelmet írt a szakterületen. 1831 és 1880 között megjelenő pozsonyi kiadványai híresek voltak az egész Történelmi Magyarországon.

Egy 1939-es naptár József főherceggel (Piarista Rend Magyar Tartománya CC BY-NC-ND)

1880 körül már minden második háztartásban volt legalább egy belőlük, ami egyes számítások szerint legalább kétmillió példányt jelentett. És ennek felét amúgy az Egerben született, de 1828-tól Pozsonyban élő Bucsányszky adta ki, akinek a nevéhez az első, egész földünket bemutató atlasz kinyomtatása is fűződik. Meg persze rengeteg „ponyva” is napvilágot látott működése során. És ezek bizony eljutottak az olvasókörökbe, a falvakba, a falusi portákra is. A következő cikkben a csíziók mellett ezzel a műfajjal ismerkedhetnek meg.

Címlapkép: Olvasó férfi rézkarcon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu