Sokféle szerencsejáték létezik, a lottó története régi időkre nyúlik vissza. Franciaországban már 1539-ben I. Ferenc adott ki pátenst sorsjátékok rendezésére. A mai formában is használatos sorsolásszisztéma, vagyis a 90 szám közül 5 nyertes szám kiválasztása Genova városából terjedt el. Az 1500-as években itt így választották ki a képviselőket. Kilencven jelöltből ötöt sorsoltak ki évente, hogy frissítsék a tagokat a tanácsban. E képviselők nevét egy urnába tették, és a polgárok fogadásokat tehettek arra, hogy ki lesz az öt győztes. Később az egyéni fogadásokat betiltották, és Benedetto Gentilen javaslatára a köztársaság rendezte hivatalos formában.

Az ún. „génuai játékot” 1762. március 23-ától engedélyezték Magyarországon, Pozsonyban és Temesváron, majd az első lutrisorsolást 1770. szeptember másodikán tartották a budai Felső piac téren, azaz a mai Batthyány téren. Mária Terézia állami monopóliummá nyilvánította és bérletbe adta a lottójátékot, amelyet 1848-ban az első független magyar kormány betiltott. 1787-ben II. József megszüntette a koncessziós rendszert, majd 1868-ban került hazai kézbe a játék szervezése. 1895-ben az osztálysorsjáték vette át a helyét, majd az 1950-es évektől felváltotta az államikölcsönkötvény-sorsolás.

1957. január 17-én ismét bevezették a ma is ismert lottójátékot. Kossa István pénzügyminiszter aznap kiadott rendeletében tette meg a játék visszaállításához szükséges lépéseket, így február 13-án megkezdődhetett a szelvények árusítása, március 7-én pedig már az első hivatalos húzást is megtartották. Kossa István az Országos Takarékpénztárt bízta meg a játék szervezésével. A lottóval az volt a cél, hogy egyrészt némi plusz költségvetési forráshoz jussanak, másrészt pedig enyhíteni szerették volna némileg a hangulatot az 1956-os forradalmi események után.

Több mint másfél millió szelvény érkezett be, egy lottó ára 3,31 Ft volt. 1957. április 11-én megszületett az első öttalálatos szelvény. A nyertes számok a következők voltak: 23, 26, 33, 37, 66. Ring Sándorné 855 ezer forinttal lett gazdagabb, négy gyermekének életkorát és a sajátját játszotta meg. 1957. április ötödikétől kezdődően rendszeresek voltak a tárgynyeremény-sorsolások, amelyek 1991-ben szűntek meg.

Kezdetben az ötös lottót a klasszikus sorsológömbből húzták, majd az 1980-as évektől áttértek a különböző légbefúvásos gépek alkalmazására, és egészen 2003-ig minden héten gépi sorsolás történt. Az ötös lottó mellett 1988. október 29-től bevezették a hatos lottót, majd 1999. október 4-ével kezdődően a skandináv lottót is. Magyarországon azonban máig az ötös lottó a legnépszerűbb számsorsjáték.

Nagy Mária

Forrás: rubicon.hu, lottozona.hu, Rózsa György: Magyar elsők: Ki, melyik, mikor és hol volt az első? Budapest: Kossuth Kiadó, 2009.