1992-es bemutatkozásuk (No Doubt) után az 1995-ben megjelent Tragic Kingdom – és rajta (talán) a legnagyobb slágerük, a Don’t Speak – meghozta számukra az áttörést: a lemez 20 milliós eladást produkált világszerte. Az ezt követő sorozatos sikerek ellenére a 2001-es Rock Steady óta (amelyből 3 milliót adtak el és dupla platinalemez lett) nem jelentek meg új nagylemezzel. Az ok kettős, egyrészt a fronténekes Gwen Stefani szólókarrierbe kezdett: az 1980-as évek ihlette new wave-dance-pop műfajú projektjébe vágott bele, amelynek eredménye a Love. Angel. Music. Baby. (2004) és a The Sweet Escape (2006) lett; másrészt pedig második gyermekét hordta a szíve alatt.

Mindezen idő alatt a zenekar többi tagja olyan produkciókkal működött együtt, mint a legendás Bow Wow Wow, vagy éppen Pink. Aztán mialatt Stefani a The Sweet Escape-et promotálta, a banda elkezdett dolgozni az új albumon. A No Doubt menedzsere, Jim Guerinot később bejelentette, hogy a lemez producere Mark „Spike” Stent lesz, aki már a 2001-es Rock Steady-nél is segédkezett. A Push and Shove összesen 11 dalt tartalmaz, amelyek közül a Settle Down debütált először, a belőle készült videoklip rendezője pedig az a Sophie Muller volt, aki korábban például a Don’t Speak-ből és az Underneath It All-ból készült klipeket is dirigálta.

Szóval Gwen Stefani (aki azóta két újabb szóló albumot is készített: This Is What the Truth Feels Like, (2016) és You Make It Feel Like Christmas, 2017) újfent az együttes keretében tért vissza magával ragadó énekhangjával és egyéni stílusával, a rajongók pedig valóban kétségek nélkül hall(gat)hatták, hogy a Push and Shove a No Doubt valaha volt legnagyszerűbb albumaként sikerült-e.

Szilvási Krisztián