Édesanyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást. Alapfokú tanulmányai után, 12 évesen beiratkozott az adelbergi iskolába. Kitűnő tanulmányi eredményei miatt átmehetett Maulbronnba, egy magasabb szintű intézménybe. 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt, az egyetemen hallott először Kopernikuszról. Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de matematikai tehetsége olyan ismert volt, hogy 23 éves korában, 1594-ben meghívták a Grazi Egyetemre matematikát és csillagászatot tanítani. Itt retorikát, latint és erköcstant is oktatott, emellett pedig ő volt a tartományi matematikus is.

1596-ban jelent meg Mysterium cosmographicum című műve, amelyben „kiszámította” a világ teremtésének időpontját. Tartományi matematikusként naptárkészítéssel is megbízták. 1597-ben feleségül vette Barbara Mühlecket. Egy évvel később Habsburg Ferdinánd került Stájerország élére, ő a protestánsokat katolikus hitre akarta téríteni, az evangélikus iskolákat bezárták, így a protestánsüldözés elől Kepler is elmenekült Stájerországból.

Rövid ideig Magyarországon, Petáncon (Petanjci, ma Szlovénia) élt. 1598-ban egy hónapot töltött az egykori Kastelišče-kastélyban (Nádasdy-kúria), ahol menedéket talált a vallási üldözés elől. Mivel nem akart áttérni a katolikus hitre, 1600-ban végleg elhagyta Stájerországot. Prágába ment, itt Tycho Brahe dán csillagász asszisztense lett, majd a halála után II. Rudolf udvari csillagásza, asztrológusa. A mai horoszkópkészítés alapjait is ő fektette le. Ebben az időszakban jó barátságba került a magyar származású Jeszenszky Jánossal, aki a császár orvosa volt.

1604 októberében fedezte fel a Kígyótartóban feltűnt új csillagot, melyet később Kepler-féle szupernóvának neveztek el. 1609-ben publikált Astronomia Nova című munkájában fogalmazta meg a két bolygómozgási törvényét, továbbá számítást dolgozott ki a bolygók helyzetének meghatározására. Kepler harmadik törvénye, mely a bolygók naptávolsága és keringési ideje közötti összefüggést mondja ki az, 1610-ben a Harmonices Mundi című munkájában jelent meg. Később bebizonyította, hogy törvényei minden bolygóra és az akkor ismert holdakra is érvényesek.

Kepler komolyan foglalkozott asztrológiával, jóslással, jövedelmének nagyobb része ebből származott. Mélyen hitt is ebben. Sokan mások szintén esküdtek az ilyen jóslatokra, például Albrecht von Wallenstein császári hadvezér titokban kért horoszkópot a születési adatai megadásával Keplertől. Később aztán készíttetett még egyet. Mindkét horoszkóp fellelhető. Az elsőben Kepler tökéletesen eltalálta a jellemét, a másodikban pedig előre jelezte, hogy Wallensteint meggyilkolják a közeljövőben.

Csillagászként számos matematikai ismeretet használt és fejlesztett tovább, többek között kúpszeleteket is. Prágában munkatársa volt Jobst Bürgi, a logaritmustáblázat szerzője, ők vezették be a tizedes törteknél a vesszőt az egész és a tört részek különválasztására.

1611-ben elhunyt a felesége, két gyermek született házasságukból. Rudolf császár halála után, 1612-től Linzben matematikát tanított. 1622-ben II. Ferdinánd császár udvari csillagásszá nevezte ki. 1627-ben a protestánsüldözések miatt újból menekülnie kellett, és rövid időre Ulmban telepedett le. Itt adta ki korának legpontosabb csillagászati adatait tartalmazó bolygótáblázatait. Éveken keresztül nem kapott fizetést, ezért felkereste Albrecht von Wallenstein, aki asztrológusként alkalmazta.

Nyomorúságos körülmények között halt meg, 1630. november 15-én Regensburgban. Egy jeltelen sírba temették el. A később háborús események miatt teljesen elpusztult Szent Péter temetőben sírjának feltételezett helyére Dalberg Károly regensburgi katolikus érsek állíttatott díszes emlékművet 1808-ban.

Kepler alakja megjelenik Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának prágai színében. Emlékét kráter őrzi a Holdon és a Marson. Az 1134 Kepler kisbolygót róla nevezték el. A NASA 2009-ben bocsátotta fel a Kepler űrtávcsövet, amelynek segítségével exbolygókat kutatnak.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, csillagaszat.hu, kfki.hu, static.hlt.bme.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.