Ezek a kizárólag fából épült, többszintes, háromszögletes tetőszerkezetű, leginkább a fjordok mentén található épületek a hagyományos skandináv építészet kiváló példái. Becslések szerint 1300-2000 fatemplom épült valaha, amelyből egyes források szerint 28, míg mások szerint 30 maradt fenn. Norvégiában Szent Olaf király vezette be a kereszténységet a 11. században. Az épületek egyesítik a román stílust a viking hagyományokkal és a kelta művészettel. Finom faragások, pogány és keresztény motívumok díszítették. Fennmaradásukat annak köszönhetik, hogy újfajta építési technikával készültek. Korábban a teherhordó faoszlopokat földbe vájt üregekbe állították, de ez a fa gyors romlásához, rothadásához vezetett. Ezt megelőzendő, új megoldásként a faszerkezetet egy kőlapra helyezték. A fadeszka a sarokoszloppal így egy emelvényen feküdt, amely képes volt azt megvédeni a víz káros hatásaitól.

A legismertebb fatemplomok (hívják léc-, árbóc-, donga-, deszkatemplomnak is) Borgund, Hopperstad, Gol, Lom településeken állnak. Az 1130-ban épült Urnesi árbóctemplom 1979 óta az UNESCO világörökség része.

20 méteres hosszúságával és 26 méteres magasságával a legnagyobb a heddali fatemplom. Első látásra is impozáns külsejű, csodálatos a tetőfelületek ritmusa, és az egész az utolsó szögig fából készült. Bizonyára a méretei és a három kupolája miatt fakatedrálisként is emlegetik. Feltétlenül érdemes közelebb kerülni és bemenni! A munkás fafaragások már a bejáratnál megragadják a látogatót. Az oltár, az orgona, a feszület rögtön a keresztény templomok hangulatát idézi, de az égbe nyúló, finoman munkált oszlopok, a falakra festett indás mintázat, egy faragott trónusra emlékeztető díszes, karfás szék a letűnt idők fuvallatát csempészi ide.

Először említést a templomról a 14. században tesznek az írások, viszont a déli bejárat közelében felfedezhető rúnafelirat tanúsága szerint 1242. október 25-én szentelték fel. A történetet csak még jobban bonyolítja, hogy egy radiokarbonos kormeghatározás az alapszerkezet egyik tartógerendájáról kiderítette, hogy valamikor a Kr. u. 875 és 925 közötti években vágták ki. Mi volt azután a gerenda funkciója? A múlt szálait nehéz felfejteni. Egy biztos, hogy a heddali fatemplom azokból az időkből származik, amikor nálunk a jáki templomon dolgoztak a mesterek, csakhogy az ottaniak mindezt fából tették, zseniálisan és időtállóan.

SzaSzi

Fotógaléria: A heddali fakatedrális

16 kép

 

Forrás: heddalstavkirke.no, hu.wikipedia.org, kozelestavol.hu, hellovilag.hu

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com szabadfelhasználású gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép, 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép, 15. kép, 16. kép

A cikksorozat korábbi részei: