Sokan sokféleképpen igyekeztek már könyvben összegyűjteni a magyarság kulturális kincseit. A különbség, de a hasonlóság is ezekben, hogy a szerző mit tart annak. Ez meglehetősen szubjektív hozzáállás, hiszen nem csak a kézzel fogható tárgyak, dolgok válhatnak kinccsé, lehet az bármi, ami ritka, nélkülözhetetlen, esetleg fogyóban van. Így lesz a Csodás Magyarország páratlan értékévé például a Tisza és a tiszavirág, a hévizek, a szabolcsi földvár, a székely rovásírás, a Hortobágy, de ide tartozik a magyar tanya is éppúgy, mint Makovecz Imre paksi temploma, az unitáriusok, a huszárok vagy ’56 öröksége. A tematikus felépítésű kötetben művészeti, építészeti emlékek, természeti szépségek, a régi Magyarországról ránk hagyományozódott csodálatos kincsek eredetét kutatja a szerző, és érdekfeszítően, olvasmányosan, olykor líraian mesél róluk.

A bemutatón „a kis magyar kincsestár” számos témáját felvillantották, úgymint a műfajában ritka Feszty-körképről, a Győrben őrzött Szent László-hermáról, amely ötvösremek és misztérium is egyben, Késmárk svéd hajóácsok segítségével épített gyönyörű fatemplomáról, amelynek belseje egy óriási XVII-XVIII. századi hajót idéz, vagy a magyar régészeti szenzációt jelentő, Vértesszőlősön talált előembertől ránk maradt koponyacsontról hallhattak az érdeklődők.

Az íróval való találkozás feledhetetlen perceket jelentett, a könyv fellapozása pedig különleges élményekkel való gazdagodást, igazi szellemi csemegét.

SzaSzi
Fotó: Vas Balázs