A sokorópátkai illetőségű Vehrer Adél már gyermekként aktív tagja volt az iskolai honismereti szakkörnek, gimnazistaként néprajzi pályázaton ért el országos díjat, tanító tanulmányait követően végezte el a néprajz szakot a pécsi egyetemen. Mivel a magyar és a történelem volt a két kedvenc tantárgya, néprajzosként figyelme középpontjába a történeti monda került.

Régóta gyűjti és kutatja Sokoróalja néprajzi értékeit, 2019-ben megjelent kötetét a tényői önkormányzat kérésére készítette. Tényőhöz is családi szálak fűzik, mivel két dédapja élt a településen.

Elárulta, hogy egy nyáron keresztül beszélgetett a falu legidősebb lakóival, ezen interjúk nyomán születhetett meg a könyv, amely egyaránt tartalmaz történelmi eseményekhez, jeles személyekhez (pl. Petőfi Sándor) vagy földrajzi helyekhez köthető mondákat is. A kiadvány értékei közé tartozik, hogy ezeket a történeteket tájnyelvi szövegek lejegyzésére vonatkozó szabályok mentén rögzítette.

Vehrer Adél elárulta, hogy minden fennmaradt történeti mondára jellemző, hogy van magyar történelmi alapja. A Sokoróalján Tényő az egyetlen olyan falu, ahol a magyar honfoglaláshoz köthető mondák maradtak fenn. Például a Cipő-dombra a helyiek Árpád vezér sírhelyeként tekintenek. A hagyomány szerint Árpád 907-ben, két nappal a pozsonyi csatát követően hunyt el, Tényő pedig lóval épp kétnapnyi járásra van a csata helyszínétől. A franciavágás mondája a napóleoni háborúkhoz köthető. 1809-ben francia csapatok a település környékén is portyáztak, a tényői erdőben hét francia katonát mészároltak le a helyi lakosok az így hívott területen.

Ez csak töredéke az elhangzottaknak és főleg a könyvben szereplő mondáknak. A beszélgetés során a kivetítőn Tényőn és környékén készült képek és a hozzájuk kapcsolódó információk tették még érthetőbbé a beszélgetést.

Vehrer Adél zárásképpen elárulta, hogy rövid távú tervei közé tartozik egy olyan történelmi olvasókönyv kiadása, amelyben a sokorói településekhez köthető mondahagyomány magyar és angol nyelven is szerepelni fog. Ezt véleménye szerint a kétnyelvű oktatásban kiválóan lehetne használni. Hosszabb távon pedig szeretné közreadni Sokoróalja teljes mondahagyomány kincsét, például rengeteg középkori történelmi személyiséghez kapcsolódó monda maradt fenn erről a környékről.

Ősze Mária
Fotó: Óbert Klára