A könyvben a szerzők olyan fontos témaköröket járnak körbe, hogyan jelenik meg a nemzeti kulturális örökség egyrészt a nevelésben, másrészt a képzőművészetben, harmadrészt a természeti környezet megismerésében. Hogyan álmodták vászonra a 19. századi festők a magyar történelmi eseményeket, hogyan formálták meg ezeket a példaképként szolgáló történelmi személyeket, valamint szó esik a magyar tájképfestészetről is. Milyen fontos szerep jut a környezettudatos nevelésnek a személyiségfejlesztésben, valamint milyen kulcsfontosságú a környezetpedagógia szerepe. A szerzők az elméleti alapvetés mellett módszertani útmutatót is adnak mind a művészet-, mind a környezetpedagógia területén. A kötet második fele pedig ún. báziskötet, 13 szerző tanulmányát közlik ebben a részben A természetszeretetre nevelés nemzeti érdek, Képzőművészet és nemzeti identitás, A környezettudatos viselkedéskultúra – a módszertani kultúra megújításának lehetőségei témakörökön belül.

A beszélgetés során Rechnitzer János elmondta, hogy saját példáján keresztül tudja kiemelni, mennyire fontos a művészetpedagógia, ő maga gyerekként találkozott egy olyan művészettörténet tanárral, akitől rengeteget tanulhatott, megismerkedett a művészet világával, ennek köszönhetően vált később műgyűjtővé.

Kováts-Németh Mária véleménye szerint napjainkban az emberek és a gyerekek nagyon eltávolodtak a természettől és a szülőföldtől, amelynek ismerete nélkül nincs nevelés, elképesztően fontos a hagyományok és a szokások továbbadása. Napjainkban, amikor mindenhol a globális felmelegedésről és az abból fakadó problémákról lehet hallani, rendkívül fontos, hogy a diákok szűkebb és tágabb világuk környezetét megismerjék, ezáltal használható tudással rendelkezzenek. Rechnitzer János ezt azzal egészítette ki, hogy elengedhetetlen a környezettudatos életmódra nevelés, mind a családban, mind az iskolában.

Borbély Károly a magyar történelmi festészet kapcsán azt emelte ki, hogy a művészettörténészek ezt a részt általában nem kezelik megfelelő helyen, nem tartják elég modernnek. A művészetpedagógia és a nemzeti identitás szempontjából azonban végtelenül izgalmas képek ezek, mivel olyan alapvető értékeket ábrázoltak a festők, mint az önfeláldozás, a tisztaság vagy épp a hit.

Beszélt egy kutatásáról is. Abból a hipotézisből indult ki, hogy azok az iskolák, ahol alapfokú képzőművészeti oktatás folyik, jobban teljesítenek matematikából és szövegértésből a kompetencia-felméréseken. 12 olyan iskola eredményeit vizsgálta, ahol van ilyen képzés, és mellette 12 olyan iskoláét, ahol pedig nincs. Az eredmények őt igazolták, szignifikánsan kimutatható, hogy jobban teljesítettek azok a diákok, akik tanulmányaik folyamán kiemeltebben foglalkoznak képzőművészettel.

Ősze Mária
Fotó: Pozsgai Krisztina