Berényi Anna végzettségét tekintve közgazdász, ez a regénye már a negyedik a sorban. Kossuth Zsuzsannáról szóló kötetét követően fordult érdeklődése Richter Gedeon (1872-1944) gyógyszerész, a magyar gyógyszeripar megalapítója és úttörője felé. Az írónő elárulta, hogy Richter élettörténete teljesen magával ragadta, nagyon izgalmasnak ítélte a mesésen gazdag vállalkozó személyét, akinek magánéletében is találhatók szép számmal érdekes vonások.

A könyv megírását komoly kutatómunka előzte meg. Mind a korszak felvázolásának, mind Richter karakterének megrajzolásának tekintetében. Karafiáth Orsolya rá is kérdezett arra, milyen forrásokat használt Berényi Anna a regényéhez. A történelmi korszak, a korabeli élet megismeréséhez először több könyvet elolvasott, Romsics Ignác és Ungváry Krisztián nevét emelte ki külön, valamint átolvasott napilap cikkeket is, hogy pontosan ismerje, mit tudtak az átlagpolgárok, mit érzékelhettek a körülöttük történő eseményekből stb.

Richter kapcsán többek között ellátogatott a gyárban működő emléktárba, beszélt egy főrabbival is, vagy azt a gyógyszerészeti tankönyvet is felkutatta, amelyből Richter tanulhatott, hogy teljesen pontosan ugyanazokat a kifejezéseket használja, amelyek abban szerepeltek. Több témában szakértők segítségét is igénybe vette, hogy még pontosabban ábrázolhasson különböző dolgokat. Nem mindenhez talált forrásokat, olyankor a fantáziájára bízva magát írta tovább a történetet.

Akiket esetleg érdekel, mi valóság és mi fikció a regényben, felkeresheti Berényi Anna honlapját, ahol közli azokat a forrásokat, amelyeket az írás során használt. Azt is feltüntette itt, ha valamit változtatott, engedve az írói szabadság csábításának. A regényt 2020 januárjában kezdte el írni, és tíz hónapon keresztül tartott a munka.

Karafiáth Orsolya rákérdezett az olvasói visszajelzésekre is. Az írónő elárulta, az esetek többségében érzelmi reakciókkal találkozik. A leggyakrabban az emberek a címben idézett döbbenetet és szégyent érzik, hogy ilyen megtörténhetett. Sokan nem értik, hogy miért nem menekült el Richter addig, amíg azt megtehette volna, ugyanis 1944 júniusában Svájcba távozhatott volna. Az írónő elmondta, hogy a maradásnak talán az lehet a magyarázata, hogy Richter Gyöngyösön töltötte a gyermekkorát. Ebben a városban sok zsidó telepedett le, őket nem üldözték, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején részt vettek a harcokban, amit pénzadományokkal is támogattak. Mivel gyerekkora nyugalomban telt, úgy gondolhatta, hogy zsidóságától nem kell tartania.

A regényben hangsúlyos szerep jut feleségének, Winkler Ninának és fiának is, valamint Wolf Emillel, a Chinoin gyógyszergyár megalapítójával folytatott versengésnek is.

A beszélgetést két rövid, a regényből származó részlet felolvasásával színesítette maga az írónő. A könyvbemutató azzal zárult, hogy Richter Gedeon rendkívül érdekes életét akár televíziós sorozatban is fel lehetne dolgozni.

Ősze Mária
Fotó: Vas Balázs