Dragan Velikić írói világa

Beszélgetés a szerb íróval a Könyvszalonon

dragan-velikic

A 20. Győri Könyvszalon szombati napján, 11 órától a Pódiumszínpadon Méhes Károly író, költő, Forma 1-es szakíró beszélgetett a kortárs szerb irodalom egyik legjelentősebb képviselőjével, a magyar Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjával, Dragan Velikić íróval. Tolmácsként és időnként beszélgetőtársként közreműködött Velikić számos regényének magyar nyelvre fordítója, Bognár Antal.

A belgrádi születésű író több városban (Belgrád, Pula, Bécs, Budapest) élt hosszabb ideig. Elárulta, hogy legtöbbször regényeiben olyan városokban mozgó emberekről ír, amelyeket jól ismer. Vannak olyan művei, például az Orosz ablak, amelyek több településen játszódnak. Az olvasó azonban csak akkor hisz az írónak, ha a leírt adatok pontosak. Ez a fordítónak is óriási kihívást jelent, hiszen a más nyelvre való átültetés során is ugyanennyire pontosnak kell maradnia.

Velikić gyerekként már eljutott Budapestre, elveszésének történetét is meghallgathatták a nézőtéren ülők, de 1999 áprilisától 18 hónapon keresztül élt a magyar fővárosban, amit nyelvismeret nélkül keresztül-kasul bejárt gyalog és villamoson, idegenként mindent alaposan megfigyelt. Ez az időszak mély nyomott hagyott benne. Az Orosz ablak egyharmada játszódik Budapesten, de más regényeiben is felbukkannak magyar szereplők. 2013-ban Budapestért díjat kapott „a világ számos nyelvén megjelent könyveiben megjelenő elfogulatlan, pozitív és meggyőző Budapest-ábrázolásaiért”. A szerb író külön kiemelte, hogy számára nagyon fontos, hogy személyes élményeiből fogalmazzon. Azonban a Bécsben, diplomáciai szolgálatban töltött időszak tapasztalataiból még nem született írásmű. Négy és fél éven át ugyanis Bécs és az osztrák kultúra ismerete miatt nagykövetként szolgálta hazáját.

Méhes Károly rákérdezett arra, hogyan születik meg egy-egy újabb mű. A szerb író elmondta, hogy minden regény más, de a kiindulópont mindig egy erőteljes jelenet. Számos rétegből építi fel a történetet. A fordító kiegészítette ezt azzal, hogy különböző motívumok is átszövik a regényeket, azonban ezek a történet végére egységes egésszé állnak össze.

Bognár Antaltól azt kérdezte meg Méhes Károly, mennyire nehéz Velikić regényeit magyar nyelvre átültetni. A választ megelőzően a szerb író azt mondta, hogy a jó fordító olyan, mint a jó pincér, csak akkor veszik észre, mikor szükség van rá. A jó fordító onnan ismerszik meg, hogy a mű kapcsán jó kérdéseket tesz fel a szerzőnek. Bognár Antal pedig ilyen fordító. Ő annyit mondott, hogy számára nagyon könnyű Velikić műveit fordítani, mivel mindketten az egykori Jugoszlávia egy-egy peremvidékén éltek, számos kulturális hatás érte ezáltal őket, a művekben felfedezhető egy olyan közép-európai réteg, amely számára abszolút ismerős.

Ősze Mária
Fotó: Vas Balázs

2021.11.25