Hiszen jól ismert népmesék külhoni változatairól van szó. Szlukovényi Katalin szerkesztő kérdésére a szerző elárulta, hogy mindig is szívesen fedezett fel egy adott sémát vagy motívumot egy másik kultúra szemszögéből. Megtudhattuk, hogy A Varjúherceg jórészt a repertoárjában is szereplő történeteket tartalmaz. Ez azért is érdekessé teszi a könyvet, mert már a mesemondóként szerzett tapasztalatokat is magában foglalja. Zalka Csenge Virág fontosnak tartja, hogy az emberek megismerhessék a mesék történetét, hisz mindegyiknek megvan a „maga meséje”. Nagyon izgalmas, hogyan formálódnak az évszázadok alatt, akár a mai napig. Egy élő, életre kelthető hagyományról van szó, melynek kulcsfontosságú lélektápláló, szórakoztatva tanító szerepe van, és nem csak, sőt eredetileg nem elsősorban a gyermekek számára.

A hallgatóság megismerkedhetett a Piroska és a farkas egy francia változatával, melyben a főszereplőt Aranyköpenynek hívják, a nagymama pedig varázserővel bír, és maga menti meg az unokáját az éhes ordastól. A Marie Jolie című cajun mese szintén meglepő fordulatokkal varázsolta el a közönséget, miközben a háttérben felsejlett az ismert Kékszakáll motívum. Zalka Csenge Virág szeretné szélesebbre tárni a mesevilág ablakát, hogy mindenki kedvére válogathasson a fellelhető nemzetközi verziók közül. Eközben igyekszik a világban megismertetni a gazdag magyar mesehagyományt.

A Varjúherceget örömmel forgathatja az egész család, hatéves kortól bárkinek jó szívvel ajánlható, főleg azoknak, akik szívesen megismerkednének az izlandi Csipkerózsikával, az indiai Kiskakassal, a Puerto Ricó-i Holle anyóval és a libanoni Hófehérkével.

Szabados Éva
Fotó: Nagy-Benczey Viktor