A tanulmánygyűjtemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés elnevezésű projekt keretében lefolytatott kutatások eredményét teszi közzé Rechnitzer János és kollégája (volt tanítványa), Berkes Judit szerkesztésében. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő kiadvány (mindössze 100 példányban jelent meg) elektronikusan bárki számára hozzáférhető és letölthető. A 100.000 lakosnál nagyobb magyar városok jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit 18 szerző (Baranyai Nóra, Berkes Judit, Csapó Tamás, Fekete Dávid, Filepné Nagy Éva, Horeczki Réka, Józsa Viktória, Kanalas Imre, Kovács Sándor Zsolt, Kozma Gábor, Lengyel Imre, Molnár Ernő, Rácz Szilárd, Rechnitzer János, Rechnitzer Zsófia, Schuchmann Júlia, Szirmai Viktória, Vida György) 15 tanulmánya mutatja be a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában.

Lényeges, hogy az általános trendek és tendenciák mellett konkrétan is elemzi, sőt összehasonlítja a magyar nagyvárosokat: Debrecent, Győrt, Kecskemétet, Miskolcot, Nyíregyházát, Pécset, Szegedet és Székesfehérvárt. Fehérvár egy kicsit kilóg a sorból, mert lakossága – a 2021. január 1-i statisztikák szerint – „csak” 95.545 fő, viszont roppant dinamikusan fejlődik, ezért a bekerülési kritériumokat egy kicsit módosították (valamikor volt 100.000-nél több lakosa), hogy ne maradjon ki. A kutatás célja az volt, hogy az eredményeket felhasználhassák a nagyvárosi stratégiákhoz, a településhálózat fejlesztéséhez, ill. a gazdasasági élet szereplői és a befektetők döntéseihez segítséget nyújtson szakszerű és tudományos információkkal.

A szerkesztők felvázolták a kutatás lényegét, a nehézségeket, melyeket le kellett küzdeniük, valamint az eredmények nyomtatott formában történő publikációjának problematikáját. Ezután összefoglalták a konklúziókat a magyar nagyvárosok szerepéről és szerepváltásairól 1990 és 2020 között. Magyarországon 1 megaváros van, Budapest, 23 megyei jogú város, s ebből 8 nagyváros, melyek – nem véletlenül – egyben regionális központok is. A szerepváltások az elmúlt három évtizedben mindig a régiókba való rendeződések, átrendeződések és visszarendeződések, valamint ennek kormányzási és financiális (forrásokhoz való hozzáférés) kérdései mentén zajlottak. A fejlődés minden esetben csak akkor valósult meg, ha – integrált módon – a gazdaság, a kutatás és fejlesztés, az innováció, a társadalom, valamint az oktatás és kultúra területén is megtörtént. Az elemzendő 8 nagyvárost tipizálták: hagyományos és új ipari bázisra építő (Győr, Székesfehérvár), tradicionális és megújuló (Debrecen, Miskolc), átmeneti (Kecskemét, Nyíregyháza), valamint tradicionális és útkereső (Pécs, Szeged). Mindegyiknek megvannak a maga fejlődési irányai és dilemmái, sőt jövőképei is – ezeket tartalmazza a kötet.

tmoni
Fotó: Óbert Klára