Tisztító tűz

Pokoljárás Tar Lőrinc nyomdokán

gyori-szabo-peter-szaloki-krisztina-konnyid-istvan

A kötetet jegyző Győri Szabó Péter, Szalóki Krisztina és Könnyid István az írországi Lough Derg tóhoz, pontosabban az azon lévő Station-szigetre zarándokoltak. Útjukról a Tisztító tűz című könyvben számolnak be. A kiadványt a 20. Győri Könyvszalonon Barla Ferenc segítségével mutatták be az érdeklődőknek.

Mit is érdemes tudnunk erről a középkorban rendkívüli fontossággal bíró zarándokhelyről? Lough Derg egy kis tó, Írországban, Ulster megyében, közel az Észak-Ír határhoz. Az ír hitvilág szerint valaha a szigeten Isten és az ördög osztozott. A monda szerint Szent Patrik (akit leggyakrabban Írország védőszentjeként vagy Írország apostolaként tisztelnek) is megfordult a szigeten. Térítő munkája nem igazán lett volna sikeres, ezért Istenhez fohászkodott, hogy segítsen neki meggyőzni az ír népet a bibliai igék igazságáról. Isten intésképpen a két világ határán megnyitotta a földet, hogy aki itt lenéz, leláthasson a purgatóriumba, és megnézhesse, bűneiért miként kell szenvednie a tisztítótűzben. Isten azonban a bűnbánókhoz kegyes volt: ígérete szerint, aki a pokol nyílása fölött megbánta vétkeit és három napig böjtölt, az megszabadul bűneitől, és a tisztítótűz veszélyeitől.

Lough Derg tulajdonképpen a penitencia, a vezeklés és a bűnbocsánat helye. Ez az ígéret sokak számára nagy jelentőséggel bírt, tömegek zarándokoltak – és zarándokolnak ma is – a kegyhelyre. A középkori magyar látogatók közül hármat is ismerünk. Itt járt 1353-ban Krizsafán fia György, 1358-ban Malatesta Ungarus de Arimino és 1411-ben Tar Lőrinc. Némelyek azt állították, hogy nem álltak meg a kapuban, hanem alászálltak a purgatóriumba. Ezt mondta Tar Lőrinc is, aki feljegyezte pokoljárása alatt szerzett élményeit és látomásait. A beszámoló eredeti példánya elveszett. A legrégebbi középkori másolatot tartalmazó kódex a British Library gyűjteményében található. Magyarországon a Gyöngyösi-kódex őrizte meg a feljegyzést.

Mint megtudtuk, mindegyik szerző, mindhárom XXI. századi tudós régóta érdeklődött Tar Lőrinc iránt. Nyomába eredtek a szó átvitt és valós értelmében. Szalóki Krisztina a Zsigmond-kor kutatójaként ismerkedett meg Tar Lőrinc élettörténetével, s próbálta meg felderíteni az udvarban, és esetleg a külhoni diplomáciában betöltött szerepét. Könnyid István Tar Lőrinc picinyke nógrádi faluját mérte fel, megkeresve udvarházának maradványait. Győri Szabó Péter pedig a háromnapos, teljes böjttel és alvásmegvonással járó zarándoklat megéléséről és hatásairól beszélt a közönségnek.

Berente Erika
Fotó: Nagy-Benczey Viktor

2021.11.23