Marosi Gyula, József Attila- és Balázs Béla-díjas író Az ifjúság tört szárnyú madara című novelláskötetében történelmet ír. Átélt, megélt történelmet. A háborút, Budapest ostromát, majd az azt követő félelmeket gyermekként, az 1956-os eseményeket gimnazistaként átélve. A szerző ebben a kötetében az anyai és apai ágon felmenő ősök halványuló, de fellelhető élettörténeteit örökíti meg. Ahogyan ő maga vallja: „A felejtés nem gyógyír, hanem kifosztatás.”

Ezzel ellentétben az első kötetes Jánoki-Kis Viktória Átlépsz velem a víz fölött című kötetében megjelent novellák merészen maiak. A jelen emberére kíváncsiak, korunkat átszövő problémákat boncolgatnak, melyekkel mi magunk is akármikor szembesülhetünk. A történetekben feltűnik kábítószerfüggő kamasz, nárcisztikus milliomos, híres, de megcsalt matematikaprofesszor vagy akár vidéken élő, demens idős ember alakja is. Az eredetileg építész végzettségű szerzőnő kötete 12 novellát tartalmaz, amelyet mélyen átitat a lelkiség.

Bári Edit
Fotó: Vas Balázs