Nem teljesen ismeretlen a téma, Jenei Ferenc történész évekkel ezelőtt már összeállított egy szemlét erről, ám a kutató úgy érezte, van még ebben a témában annyi, hogy elkezdjen vele komolyan foglalkozni. Nem tévedett, hiszen a kutatásai nyomán megjelent könyve 200 oldalon keresztül foglalkozik gróf Széchenyi István és Győr kapcsolatával.

A kötetet a 20. Győri Könyvszalon keretében mutatták be, a programon Biczó Zalán részletesen mesélt arról a számtalan érdekességről, amelyre sikerült fényt derítenie a korabeli sajtóforrások, sajtó- és dokumentum gyűjtemények, a Győri Közlöny, a Dunántúli Hírlap áttanulmányozásával, és a Győri Levéltár segítségével.

A könyvből megtudhatjuk például, hogy Győr 1836-ban díszpolgárává választotta a legnagyobb magyart, ahogy akkor írták, „jeles munkálatainak neműlegi meghállalása tekéntetébül”. 1860-ban aztán, amikor a gróf elhunyt, Győr nagyon gyorsan cselekedett, és másfél hónapon belül elnevezte róla a város főterét.

Biczó Zalán nemcsak újságcikkeket, hanem esszéket is talált: érdekesség, hogy például a bencés dr. Kemény Kolumbán, vagy a főreáliskolában, azaz a mai Révai Miklós Gimnázium elődjében tanító Vajda Emil milyen figyelemre méltó esszéket írt Széchenyi Istvánról.

A könyvben az illusztrációkon túl a Magyar Nemzeti Múzeum engedélyével Széchenyi Istvánt ábrázoló festmények fotói is szerepelnek, a kötethez pedig Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, Széchenyi István bátyjának, Pálnak a leszármazottja írt köszöntőt.

Bajzát Zsuzsi
Fotó: Óbert Klára