Születés, család

Hauzer György (névvariáns: Hauser) a fővárosban született 1842. december 24-én, édesapja id. Hauzer György, édesanyja Frei Terézia. Az elemi és ipariskolát szülővárosában végezte. Kitanulta a rézműves mesterséget, és 1868-ban mint önálló rézműves Győrött telepedett le. Ekkor alapított családot, Windhager Paulina Zsuzsannát (1843-1878) vette feleségül, akitől három kislánya született: Etelka, Emma, Ilona. A megözvegyülését követő egy év múltán újranősült Dorner Máriával (1860-1932), ebből a házasságból még két gyermeke született: György és Mariska.

Rézgyára

Az 1867-ben alapított, korát meghaladó technológiát alkalmazó rézárugyára az Arany János utcában, az egykori Arrabona áruház helyén volt. Itt készült Harcsás László aranykoszorús mester falikútgyűjteményének egyik legbecsesebb, fehér színű, barokk motívumokkal díszített darabja is, amely a szabadhegyi víztorony földszintjén látható. Hauzer üzlete – ahol a munkáit árulta, illetve fogadta a megrendeléseket – a Deák- és Torony utcák (ma Aradi vértanúk útja és Arany János utca) sarkán volt, innen 1872-ben áthelyezte a Torony utca 6. szám alá (itt volt a lakása is, később az Arany J. u. 14. szám alatt élt).

Szaktudását őrző templomok

A győr-nádorvárosi kamillus templomtorony felújított tetőjére 1882. július 23-án keresztet helyeztek fel. A rézöntő munkákat és a kereszt feltűzését ő végezte. Mint a győri református gyülekezet presbitere, ingyen készítette el a Kossuth Lajos utcai új református templom (1906) tornyán a vörös rézből alkotott aranyozott csillagot és a tetőormon látható aranyozott kakast, ezen kívül a keresztelő medencéhez sisakot adományozott 600 korona értékben.

Hauzer György falikútja

Társadalmi élete, jelentős pozíciói

Hauzer György aktív társadalmi életet élt, az elsők között kezdeményezte (apósával, Dorner Antallal együtt) a Győri Önkéntes Tűzoltó Egylet létrehozását. Az egylet 1870. július 20-án alakult meg, ekkor Hauzert szertárossá választották. 1870 és 1876 között szakmailag tapasztalt vezető hiányában a tűzoltóság nehéz időket élt át. Az évek alatt Hauzer oltási osztagvezetővé lépett elő, 1876-ban kinevezték a Győri Önkéntes Tűzoltóság parancsnokának, majd főparancsnokának. Ezt a tisztséget harmincnégy éven át viselte.

Hatására új szellem, friss munkakedv, bajtársi összetartás és emellett szigorú fegyelem alakult ki az egyletben. Vezetése alatt a legmagasabb technikai szintre emelte a győri tűzoltóságot, melyet országosan az elsők között emlegettek. A tűzoltóság gyakorlati és szolgálati szabályzatát is ő dolgozta ki. Győr város katonai hatóságánál elérte, hogy ötven, a helyőrségben szolgáló katonát kiképezhessen, akik az önkéntes tűzoltókkal együtt részt vettek a gyakorlatokon és élesben a tűzesetek alkalmával. A magyar tűzoltás ügyét tekintve messzemenő jelentőségű intézkedés volt ez, hiszen több nyugat-magyarországi város katonai vezetése követte ezt a példát. A győri tűzoltóság egyszerű és ugyanakkor célszerű ruházatát József főherceg külön megdicsérte egy 1889-ben kelt levelében.

Hauzer György mint jómódú iparos, amikor az egylet eredményes munkája ezt megkívánta, jelentős anyagi áldozatokat is hozott. Polgártársai életének és vagyonának védelmében számtalanszor tette kockára életét a tűzvészek során. Nyugdíjba vonulásakor a testület örökös tiszteletbeli parancsnoknak választotta meg.

Hauzer György tűzoltóparancsnok

A Győr Városi és Megyei Tűzoltó Szövetség megalapítása 1885-ben szintén Hauzer szervezőkészségének volt köszönhető, melynek első elnökévé, 1910-ben tiszteletbeli elnökévé választották.

Ha csak ennyit tett volna, már ezzel is beírta volna magát Győr város történetébe. De egyéb társadalmi tevékenységei is figyelmet érdemelnek. 1875. február 22-től harminchat éven át működött Győr város törvényhatósági bizottságában. A győri szabadelvű párt intézőbizottságában is részt vett a párt feloszlatásáig. Tizenöt éven át igazgatója volt a Győrvárosi Kölcsönös Segélyező Egyletnek (1894-1909).

Szerepe az első győri vízvezetékhálózat terén

Hauzer a Győri Vízvezetéki Részvénytársaság alapító tagja volt, a víztorony építése 1883. augusztus 7-én kezdődött. Az ő keze munkáját őrzi az első győri vízvezeték-hálózat, a 26 méter magas építményben a csövek, hidránsok és tolózárak lerakását a Hauzer György és Társa cég végezte el.

Csatornafedél, Zechmeister u. 7.

A Győri Ipartestület első elnöke

1878 és 1879 között ő volt a Győri Általános Ipartársulat alelnöke. Miután 1884. szeptember 1-jén megalakult a Győri Ipartestület, az Általános Ipartársulat a következő évben feloszlott, és vagyonával együtt beolvadt Győr szabad királyi város Ipartestületébe.

Ipartestület az elnöksége idején

A Győri Ipartestület 1885. május 3-án tartott közgyűlése első elnökének Hauzer Györgyöt választotta meg. A következő év tavaszán – mivel nem tudott minden nap bejárni az Ipartestület hivatalába – lemondott elnöki tisztségéről.

Egy évtized múltán, 1897-ben, amikor a Győri Ipartestület akkori elnöke, ifj. Milánovits János – betegségére hivatkozva – lemondott, Hauzer György váratlanul aktivizálta magát. „Takarékosság és rend” jelszóval elnyerte a közgyűlés többségének támogatását, és újra ő lett az ipartestület elnöke. Ezután főként Hauzer és alelnöke, Zechmeister Kálmán intézték az ipartestület ügyeit.

A Győri Ipartestületben Hauzer elnöksége idején kialakították a szakosztályokat, javaslatára rendezték meg farsang idején az első fényes ipartestületi bált (1899), amellyel népszerű hagyományt teremtett (több mint száz alkalommal bonyolították le), létrehozták „Erzsébet királyné” néven az ipartestület özvegy- és árvaalapját, megszervezték az iparosok karácsonyi vásárát.

1902-ben Hauzer György elnökségének ötéves évfordulóján elhatározták az egyesületi tagok, hogy megfestetik a közkedvelt elnök arcképét – ez a kép napjainkban az ipartestületi székház főhelyén látható.

Az Ipartestület örökös díszelnöke

Két év múlva, amikor Hauzer lemondott elnöki tisztségéről, az ipartestület megalakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett rézműves mestert a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel az ipartestület örökös díszelnökévé választotta.

Publikációi

Az 1870-es évektől több cikksorozatot írt a Győri Közlönybe, később a Győri Hírlapba a tűzoltóságok, valamint az ipartestületek szerepéről, feladatairól, működésük külföldi tapasztalatairól.

Kitüntetései

1888-ban Ferenc József uralkodó Hauzer Györgyöt a győri önkéntes tűzoltóegylet vezetése, valamint a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a Korona Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Tűzoltó szolgálatainak elismeréséül a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség 30 éves szolgálati érmét és Győr szabad királyi város aranyérmét nyerte el.

Hauzer György gyászjelentése

Egy tevékeny élet vége

Hauzer György 70 évesen, hosszas szenvedés után hunyt el 1911. november 28-án Győrben. Egy sokoldalú, tartalmas, fáradhatatlan földi élet zárult le. November 30-án, délután 3 órakor ünnepélyes keretek között, a református egyház szertartásai szerint temette el Szekeres Mihály lelkész. Búcsúbeszédet mondott Goda Béla főispán, a tűzoltószövetség elnöke, illetve az ipartestület nevében Zechmeister Kálmán lovag elnök. Ravatalánál a hivatalos győri tűzoltóság teljesített díszőrséget, tűzoltótisztek vitték a koporsót a gyászkocsitól a városi köztemetőben lévő sírhelyig. Számos testület, egylet helyezte el tisztelgő koszorúját. A győri tűzoltóság hálája kifejezéseként magára vállalta a majdani síremlék felállítását.

A belvárosi temető felszámolása után földi maradványait áthelyezték, Hauzer György a nádorvárosi köztemető díszsírhelyén nyugszik.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. - Győr
Hancz István – Nagy István: A Győri Ipartestület 130 éves története. - Győr, 2015.
Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. - Győr, 2000.
Hauser György: Üzlethelyiség-változtatás. In: Győri Közlöny, 16. évf. 26. sz. (1872. márc. 31.), p. 132.
Peter Krajasich: Közös örökségünk - az önkéntes tűzoltóság. Életrajzi adalékok az önkéntes tűzoltóság történetéhez. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. - Szombathely, 2003. p. 448.
A győri új templom. In: Dunántúli Protestáns Lap, 16. évf. 34. sz. (1906. aug. 26.), p. 577.
Hauzer György. In: Dunántúli Hírlap, 19. évf. 142. sz. (1911. nov. 30.), p. 1-2.
[Hauzer György adománya]. In: Dunántúli református jegyzőkönyvek, névtárak, 1906. július 10. p. 16.
[Hauzer György kitüntetése] In: Budapesti Közlöny, 22. évf. 90. sz. (1888. ápr. 17.), p. 1.
Tóth László: Az első győri víztorony. In: Győr Plusz, 4. évf. 24. sz. (2014. jún.13.), p. 24.
adt.arcanum.com
dspace.oszk.hu
dspace.oszk.hu
dspace.oszk.hu
pannon-viz.hu
pannon-viz.hu
nevpont.hu

Nagy István fotóit (1-2. és 4. kép) engedéllyel adjuk közre, a 3. kép a Illustrierte Westungarische Feuewehr-Zeitung 1888.-ból származik, az 5. kép pedig az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből származik.